Infostart.hu
eur:
363.61
usd:
324.47
bux:
144454.77
2026. október 15. csütörtök Teréz
Lubmin, Mecklenburg-West Pomerania / Germany - April-3-2022: Gas pipes, connections, equipment and pressure reducers at the site of Gazproms Nord Stream 2 Pipeline Landing in Germany. (Western Europe)
Nyitókép: Stefan Dinse/Getty Images

Németország Oroszország legnagyobb energiakuncsaftja

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta Németország 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak az olajért, a gázért és a szénért egy finn tanulmány szerint. Ez több annál az összegnél, amelyet az energiáért bármelyik más ország fizetett annak a rezsimnek, amely számára a fosszilis energia eladása a háború finanszírozásának fő forrása.

A tanulmányt a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevet viselő, Helsinki székhelyű nonprofit intézet tette közzé. Az intézet 2019-ben jött létre többek között azzal a céllal, hogy segítse a kormányokat a tiszta energia, illetve tiszta levegő biztosítását célzó erőfeszítéseikben.

Németország eszerint a háború kezdete óta jóval többet fizetett Oroszországnak az energiáért, mint a többi vevő. A listát 9,1 milliárd euróval vezeti, jócskán megelőzve a 6,9 milliárd euróval második helyen álló Olaszországot - idézte a tanulmányt a ZDF.

A tanulmányból kitűnt, hogy Oroszország energiakészleteinek külföldre történő eladásából február 24-óta 63 milliárd euróra tett szert.

A legnagyobb vevő 44 milliárd euróval az Európai Unió. A tagországok által fizetett összeg az orosz bevételek 71 százalékát tették ki.

Németország és Olaszország mögött a dobogó harmadik fokán 6,7 milliárd euróval Kína áll. Majd sorrendben Hollandia következik 5,6 milliárd euróval, majd Törökország 4,1, illetve Franciaország 3,8 milliárddal.

A finn intézet tanulmányát az elsősorban olajat szállító hajók mozgásából, a földgázvezetékek kihasználtságából származó adatokra, valamint a korábbi hasonló értékeléseken alapuló becslésekre építette.

Claudia Kemfert, a tekintélyes Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezető elemzője a finn tanulmányban szereplő adatokat hihetőnek nevezte, különös tekintettel az elmúlt hetekben jelentősen megemelkedett energiaárakra.

Utalt arra, hogy

Németország a múlt évben összesen 100 milliárd eurót fizetett ki a földgáz, a kőolaj és a szén importjára, és ennek negyede Oroszországból származott.

A német kormány a tanulmányban foglaltakkal kapcsolatban csak annyit mondott, hogy nem kívánja a becsléseket kommentálni.

A legfrissebb adatok szerint Németország a szükséges földgáz 35 százalékát szerzi be Oroszországtól.

Kemfert üdvözölte a német kormány ígéretét arra, hogy legkésőbb 2035-ig csakis a megújuló enegiaforrásokra támaszkodik majd.

Amíg azonban Németország a hagyományos energiahordozókat Oroszországtól, illetve autokrata államoktól vásárolja, aláássa saját hitelességét és egyidejűleg az energiabiztonságot - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Neubauer Katalin: végső soron a munkahelyeket kockáztatja a vagyonadó a jelenlegi formában

Neubauer Katalin: végső soron a munkahelyeket kockáztatja a vagyonadó a jelenlegi formában

A vagyonadó bevezetésének a jelenleg ismert formájában súlyos társadalmi és gazdasági következményei lehetnek – figyelmeztetett az InfoRádióban nyilatkozva a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin azt mondta, a vagyonadó tervezetével az a legnagyobb probléma, hogy végső soron nem a magánvagyont, hanem a vállalati vagyont adóztatja meg.

Volodimir Zelenszkij: elárulva érzem magam

„Elárulva érzem magam” – mondta Donald Trumpról az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azután bírálta Washingtont, hogy az ukrán hadsereg számára korlátozták a műholdas internethez való hozzáférést. Az amerikai elnök szerint az orosz finomítók elleni ukrán támadások megdrágították a dízelt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Akár kétmilliárd euróval nagyobb uniós keretet szeretne elérni a kormány a következő hétéves költségvetésben, amellyel részben pótolná a jogállamisági viták miatt végleg elveszített mintegy 2,1 milliárd eurót, közölte Magyar Péter miniszterelnök. Az ír elnökség legújabb javaslata már nagyjából egymilliárd euróval több forrást szánna Magyarországnak. A csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson a migrációs szabályok szigorítása és a napi egymillió eurós uniós bírság eltörlése is napirendre kerül. A csúcs elején Magyar Péter közölte: jelenlegi formájában nem elfogadható a következő hétéves uniós költségvetési keretre tett javaslat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×