Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nő halad el egy választási poszter előtt Ljubljana központjában 2022. április 21-én. Szlovéniában 2022. április 24-én tartják az általános választásokat, amelyen csaknem 1,7 millió választásra jogosult állampolgár a kétkamarás szlovén parlament 90 fős alsóházának leendő képviselőiről dönthet.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Exit poll: Janez Jansa elvesztette a szlovéniai választásokat

A jelenlegi miniszterelnök legerősebbnek tartott kihívója, Robert Golob pártja nyerhetett, de egyedül nem tud kormányt alakítani.

A Robert Golob vezette, újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) nyert a szlovéniai parlamenti választásokon, de nem tud önállóan kormányt alakítani – derült ki az urnazárás után nyilvánosságra hozott, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésből.

Az exit poll adatokat a szlovén közszolgálati televízió este hét óra után hozta nyilvánosságra.

A választók megkérdezésén alapuló felmérés szerint

  • a Szabadság Mozgalom 42 mandátumot szerzett,
  • a második helyre a Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) került 26 mandátummal.
  • Őt követi a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8,
  • a Szociáldemokraták (SD) 7 és
  • a Baloldal (Levica) 5 képviselői hellyel

a 90 fős parlamentben.

Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz kisebbségnek is.

Rájuk csakis a nemzetiségek szavazhattak.

A közel 1,7 millió, választásra jogosult állampolgár a kétkamarás szlovén parlament 90 fős alsóházának leendő képviselőiről döntött. Részben közvetlenül, részben pártlistáról választották meg őket.

A 1471 jelöltre és 20 pártlistára 3000 szavazókörben szavazhattak a választópolgárok. Tizenöt párt nem érte el a négy százalékos küszöböt.

Az első hivatalos részeredményeket várhatóan fél kilenc után hozzák nyilvánosságra.

A vasárnapi szavazáson a részvétel 16 órakor 49,3 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×