eur:
414
usd:
396.48
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Angela Merkel német kancellár Frank-Walter Steinmeier államfő beszédét hallgatja Christine Lambrecht igazságügyi miniszter beiktatási ünnepségén a berlini államfői hivatalban, a Bellevue-palotában 2019. június 27-én. Az eseményen ismét remegésroham tört a kancellárra, aki előzőleg június 18-án a kancellária udvarán lett rosszul a nyilvánosság előtt a bemutatkozó látogatásra érkező ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij fogadási ünnepségén.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kijev már válogatna: a német kancellárt kéri, nem az államfőt

Két nappal az után, hogy Kijevben nemkívánatos személynek minősítették, nagyobb szolidaritást sürgetett Ukrajnával a német államfő. Eközben Berlinben nem csitulnak azok a hangok, amelyek Németországgal szemben tekintik sértőnek Frank-Walter Steinmeier tervezett ukrajnai vizitjének elutasítását.

A német államfő a hét elején lengyel, az észt, a lett és a litván elnökkel látogatott volna el Kijevbe, de nem sokkal az indulás előtt diplomáciai források arról tájékoztatták, hogy nem látják szívesen az ukrán fővárosban. Frank-Walter Steinmeier 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként és alkancellárként az Angela Merkel vezette, egymást követő német kormányok Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt.

Ukrán részről mind Merkelt, mind Stenmeiert azzal vádolták, hogy ezzel a politikával évtizedeken keresztül Vlagyimir Putyint erősítették, és ezzel közvetve hozzájárultak az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúhoz.

Steinmeier kijelentette, hogy noha kész lett volna Ukrajnába látogatni, ilyen körülmények között eláll a vizittől – írja a Der Spiegel.

Mindennek ellenére a jelek szerint fátylat borított a történtekre, mert a berlini Zsidó Múzeumban egy kiállítást megnyitó beszédében a leghatározottabban kiállt Ukrajna támogatása mellett. Utalt arra, hogy az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók érezhető következményekkel, illetve nehézségekkel járnak Németország számára is, ennek ellenére a szolidaritás kifejezése elengedhetetlen.

A szolidaritás azt is jelenti, hogy a vele járó terheket is viselni kell

– fogalmazott a német államfő. Steinmeier szerint a német támogatás nem merülhet ki a 400 ezer, Ukrajnából érkezett menekült segítésében. Segíteni kell azokat is, akik odahaza bátor harcot folytatnak az orosz agresszor ellen, és ennek kapcsán a német fegyverszállítások növelését sürgette – jelentette ki.

Olaf Scholz kancellár egy korábbi interjúban "irritálónak" nevezte a tervezett Steinmeier-látogatás elutasítását. Közölte azt is, hogy a közeli jövőben – az érvényben lévő meghívás ellenére – nem kíván Kijevbe látogatni.

Scholz ismételten állást foglalt az Ukrajnának szánt német fegyverszállítások ügyében, ami éles vitát váltott ki a kormánykoalíció pártjai között is. A két kisebbik koalíciós párt, a Zöldek és a szabaddemokraták – élükön a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszterrel – sürgetik, hogy Németországnak nehézfegyvereket is kell szállítania Ukrajnának.

Ezzel szemben a szociáldemokrata kancellár azt vallja, hogy ilyen lépésre csakis az uniós partnerekkel egyeztetve kerülhet sor.

"Szállítottunk, szállítunk és fogunk is szállítani fegyvereket Ukrajnának"

– hangoztatta Olaf Scholz, hozzátéve ugyanakkor, hogy minderről konzultálni kell az európai, illetve a transzatlanti partberekkel. "Németországnak felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, és nem járhat külön úton" – jelentette ki a kancellár.

A német kormány szóvivője, Wolfgang Büchner sérelmesnek nevezte a Steinmeierrel történteket. Az államfő Németországot képviseli – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy tervezett kijevi látogatásának ukrán részről történt elutasítása az ország számára sértő.

Büchner nem válaszolt ugyanakkor arra kérdésre, vajon Berlin elvárja-e a látogatással kapcsolatos ukrán döntés hivatalos visszavonását.

Az ukrán kormány hivatalosan egyelőre nem foglalt állást a német államfői vizit elutasításával kapcsolatban. Diplomáciai források szerint Kijev álláspontja az, hogy előbb a kancellárt fogadnák, és az elnököt csak utána várnák.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×