eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Annalena Baerbock, a Szövetség 90/Zöldek társelnöke a pártszövetség hamvazószerdai rendezvényén Landshutban 2019. március 6-án. A politikai hamvazószerdának is nevezett napon a német pártok képviselői találkoznak a támogatóikkal és beszédeket mondanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

"Több német fegyvert Ukrajnának!" – A külügyminiszter és a kancellár vitája

Kevesli az Ukrajnának szánt német fegyvereket Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter. A szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár viszont egyelőre tartózkodó álláspontra helyezkedik.

Az ukrajnai német fegyverszállítások ügyében sajátos koalíciós vita bontakozott ki Berlinben.

"Most nincs idő a mellébeszélésre, hanem mindenekelőtt kreativitásra és pragmatizmusra van szükség"

- fogalmazott a rendkívül energikus külügyminiszter.

Baerbock szerint Ukrajnának most mindenekelőtt nehézfegyvereket kell szállítani.

Az Oroszország által indított háború borzalmai egyértelművé tették, hogy Ukrajnának az eddiginél is több katonai támogatásra van szüksége – hangoztatta a miniszter, aki szerint Kijev csakis így képes megvédeni magát.

A külügyminiszter – aki egyben a Zöldek pártjának elnöke is – nem bocsátkozott részletekbe arra vonatkozóan, hogy Németországnak milyen nehézfegyver-fajtát kellene szállítania Ukrajnának. Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok,a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz kancellár egyelőre meglehetős tartózkodással reagált. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a fegyverszállítások ügyében az uniós partnerekkel való egyeztetésre van szükség.

Németország eddig is szállított fegyvereket Ukrajnának, és a jövőben is fog - fogalmazott, hozzátéve, hogy minderről további egyeztetést kell folytatni az Európai Unióban.

"Nem lehet egyedül cselekedni"

- hangoztatta Scholz, aki szerint gondos mérlegelésre van szükség.

A kancellár pártjára állt az ugyancsak szociáldemokrata védelmi miniszter. Christien Lambrecht kijelentette, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr készletei kimerültek.

Lambrecht szerint aligha lehetséges, hogy Ukrajnát közvetlenül a Bundeswehr készleteiből lássák el fegyverekkel anélkül, hogy a német védelmi képességet veszélyeztetnék.

A harmadik koalíciós párt, a szabaddemokrata FDP ezzel szemben a külügyminiszter pártjára állt, hangoztatva, hogy a német fegyverszállítások növelésére van szükség.

A német kancellár február végén jelentette be, hogy a hagyományos német politikával szakítva fegyvereket küldtek Ukrajnának, azaz első ízben szállítottak német fegyvereket konfliktusövezetbe.

Közölte azt is, hogy Németország a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát fordítja a haderő fejlesztésérére az eddigi 1,4 százalékkal szemben. Létrehoztak egy 100 milliárd eurós alapot is a német hadsereg modernizálására.

A kancellár az Oroszország által indított ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott:

egyértelművé vált, hogy a német és az európai szabadság és demokráca védelme érdekében Németországnak sokkal többet kell költenie a biztonságra.

Annalena Baerbock akkor mindezt úgy kommentálta: ezekkel a lépésekkel Németország jelezte, hogy felhagy a külpolitikáját és biztonságpolitikáját addig jellemző visszafogottsággal.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×