Infostart.hu
eur:
362.91
usd:
322.51
bux:
144455.32
2026. október 16. péntek Gál
Az orosz támadásban megsérült színház a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. április 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alexei Alexandrov

Mariupol: ismeretlen eredetű mérgező anyagról számolt be az Azov ezred

Nem okozott durva tüneteket, de csak azért, mert minimális mértékben kerültek kapcsolatba vele.

Ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosban, a sérültek állapota viszonylag kielégítő – közölte a települést védő Azov ezred.

A Telegram üzenetküldő portálon megjelent közlemény szerint az ismeretlen összetételű anyagot

hétfő este drónról dobták le a városra.

Az Azov által közzétett videofelvételen szemtanúk arról számolnak be, hogy füstre vagy ködre hasonlító jelenséget láttak. A közlemény szerint a sérülés fő tünetei:

  • az arc kipirulása,
  • fokozott nyomás érzete,
  • szárazság és égő érzés az orrüregben és a szem nyálkahártyájában,
  • szívritmuszavar,
  • fülzúgás,
  • légszomj és
  • szédülés.

Az ezred hozzátette, hogy azért nem súlyos a sérültek állapota, mert minimális mértékben kerültek kontaktusba az ismeretlen anyaggal, mivel a becsapódás epicentruma távol esett a lakott területekről, a katonák ugyanakkor valamivel közelebb tartózkodtak a helyszínhez.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint még nem tudta megerősíteni, hogy valóban vegyi támadást hajtottak volna végre az orosz erők a város ellen. Az ukrán védelmi tárca még nem erősítette meg hivatalosan az információt.

Közben az ukrán 36. dandár Mariupolban tartózkodó tengerészgyalogosai kijuttattak egy állítólag kedd kora reggel felvett videofelvételt az 1+1 ukrán tévécsatorna újságírójának. Ezen biztosítottak afelől, hogy nem hagyták el az állásaikat és a végsőkig folytatják a küzdelmet az orosz csapatok által körbezárt városban. Ugyanakkor jelezték, hogy a blokád miatt

nem kapnak sem lőszer-, sem élelemutánpótlást, a készleteik kifogytak.

A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz csapatok, viszont ukrán katonai jelentésekből és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy még nem tudták az egész várost teljesen orosz ellenőrzés alá vonni.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban arra kérte a régió lakosait, hogy még ne siessenek visszatérni az otthonaikba, mert még tartanak az infrastruktúra helyreállítási munkálatai és rengeteg aknát kell semlegesíteni a térségben. Közölte, hogy valószínűleg május végére lesz kellően biztonságos számukra a hazatérés.

Nők és gyerekek holtteste egy szétlőtt autóban

A Kijev megyei rendőrség kedden hozta nyilvánosságra, hogy a fővárostól nyugatra, a bucsai járásban található Havroscsina településnél az országúton találtak egy, az orosz alakulatok által szétlőtt személyautót három nő és két gyermek holttestével. A közlemény szerint március közepén próbáltak a helybeliek elmenekülni a harcok elől, de az úton orosz katonák tüzet nyitottak az autójukra. A család férfitagja vezette az autót, ő súlyos sérülésekkel élte túl a támadást.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén kedden azt közölte, hogy leleplezett egy hálózatot, amely Oroszországtól szerinte azt a feladatot kapta, hogy segítse elő a kijevi vezetés bukását. Ehhez a nyugati országrészben kellett volna az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai "népköztársaságokhoz" hasonló szakadár területeket létrehozniuk, felfegyverzett ukrán Donyec-medencei veteránokkal. A hálózat szervezőjét és "kulcsfiguráit" még március elején őrizetbe vették Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyékben. Az SZBU közlése szerint a hálózat egyik tagja hajlandó volt együttműködni velük, és tőle kapták a most nyilvánosságra hozott információt.

Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy harci cselekmények következtében megsérült a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a régiójával összekötő egyik vasútvonal. A Telegramon a kormányzó azt írta, hogy személyi sérülés nem történt. Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter egy tévéműsorban nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az incidenshez köze van az ukrán fegyveres erőknek. Kifejtette, hogy háborúban a szemben álló felek elsősorban egymás infrastruktúráját és logisztikáját igyekeznek megsemmisíteni, utakat, hidakat, hogy akadályozzák a fegyver- és üzemanyag-utánpótlást.

Maljar szerint Oroszország most nem a stratégiára, hanem a harci helyzetre összpontosít, így az Ukrajna egészét érintő tervei attól függnek, hogyan végződnek az ország déli és keleti részében folyó csaták. Kijelentette, hogy az orosz katonai vezetés csak "napokkal tervez előre". Hozzátette, hogy fegyvernyugvásról egyelőre nem lehet beszélni, mert

a harcok intenzitása nem csökken, bár kisebb lett az a terület, ahol hadműveletek folynak.

Szavai szerint sokkal több olyan terület van Ukrajnában, amelyet visszafoglaltak az orosz erőktől, vagy ahová be sem nyomultak, de az elfoglalt területeken – mint fogalmazott – súlyos a helyzet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 157 orosz repülőgépet, 140 helikoptert, hét hadihajót, 732 harckocsit, 1946 páncélozott harcjárművet, 349 tüzérségi és 63 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt.

Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Ahol jól alkalmazzák, ott nem a munkát, hanem a terhet veszi el az AI

Ahol jól alkalmazzák, ott nem a munkát, hanem a terhet veszi el az AI

A hazai vállalatok jelentős lemaradásban vannak a mesterséges intelligencia európai szintű alkalmazásában, pedig a technológiai átállás elkerülhetetlen a jelenlegi makrogazdasági és iparági átrendeződések közepette. Miközben a munkavállalók részéről ugrásszerűen megnőtt az igény a digitális kompetenciák fejlesztésére, sok cég továbbra is vonakodik a stratégiai szintű megújulástól. A jövőállóság kulcsa az új eszközök megfelelő értelmezése, amivel kapcsolatban Pál Benedek, a Nexly társlapítója a Portfolio Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferenciáján rámutatott: az AI nem az embert váltja ki, hanem a terhet. Nem a csapatunk létszámát kell lefelezni, hanem a jelenlegiből sokkal többet kihozni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×