eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Picture of conventionnal missile warheads, Russian made, on a rocket launcher, orientated towards a blue sky. A warhead is the explosive or toxic material that is delivered by a missile, rocket, or torpedo. It is a type of bomb.
Nyitókép: BalkansCat/Getty Images

Elpusztítottak egy ukrán légvédelmi rakétarendszert – állítják az oroszok

Szlovákia álhírnek minősítette az oroszok állítását.

Az orosz hadsereg megsemmisített egy olyan SZ-300-as légvédelmi rakétarendszert, amelyet egy európai ország szállított Ukrajnának – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közlése szerint tengeri indítású Kalibr rakéták vasárnap megsemmisítettek négy SZ-300-as indítóállást az ukrajnai Dnyipro külterületén. Oroszország szerint a támadásban 25 ukrán katonát ért találat. Moszkva nem közölte, hogy melyik európai ország szállította az SZ-300-as rendszereket. Szlovákia, amely ilyen rakétarendszert adományozott Ukrajnának, vasárnap cáfolta, hogy az általa szállított rendszert találat érte volna. Az orosz állítást Pozsony álhírnek minősítette.

Az orosz erők

lelőttek két ukrán Szu-25-ös harci repülőgépet is Izjum város közelében,

és megsemmisítettek két lőszerraktárt, az egyiket a déli Mikolajiv közelében – tudatta hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint csapataik újabb 78 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg. Igor Konasenkov minisztériumi szóvivő hozzátette, hogy erőik lelőttek egy ukrán Mi-24-es harci helikoptert a déli Herszon közelében.

Ezt az információt a Reuters brit hírügynökségnek nem sikerült független forrásból megerősítenie.

Konasenkov szerint több ukrán parancsnoki állás, lőszerraktár és üzemanyagraktárat, valamint légvédelmi rendszereket is megsemmisítettek.

Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes úgy vélekedett, Oroszország továbbra is dolgozik azon, hogy elfoglalja Kelet-Ukrajnát. Hangsúlyozta Oroszország folytatja előkészületeit, mozgósít és újoncokat képez ki.

Az UNIAN hírügynökség értesülése szerint az ukrán hadsereg vezérkara arra számít, hogy az orosz erők újabb erőfeszítést tesznek Kelet-Ukrajna teljes elfoglalására. Ennek érdekében Oroszország más részeiből újabb csapatokat vezényelnek a határokhoz. Emellett új személyzettel egészítenék ki a megtizedelt orosz egységeket.

A következő orosz támadások középpontja várhatóan Harkiv és Szlovjanszk közelében lesz

– vélekedett egy ukrán tábornok az UNIAN beszámolója szerint.

Az oroszok által támogatott szakadár ukrán régió, a "Donyecki Népköztársaság" fokozni fogja az ukrán erők elleni harcot – mondta Gyenyisz Pusilin, az ottani szeparatisták vezetője. "Minél tovább késlekedünk, annál többet szenved a civil lakosság, amelyet túszul ejt ez a helyzet. Meghatároztuk azokat a területeket, ahol bizonyos lépéseket fel kell gyorsítani" – tette hozzá Pusilin.

A nyugati vállalatok sietve távoznak Oroszországból vagy csökkentik ottani tevékenységüket az Ukrajna elleni orosz támadás miatt. Így tesz a francia Société Générale bank is. A pénzintézet megállapodott arról, hogy eladja a Rosszbankban és az orosz hitelező és biztosítási leányvállalataiban lévő részesedését az Interrosz Capitalnak, a Vlagyimir Potanyin milliárdoshoz kötődő cégnek.

Az orosz offenzíva pénzügyi szankciók sorát váltotta ki az Egyesült Államok, Európa és Nagy-Britannia részéről, ami arra késztette a nyugati vállalatokat, hogy eladják oroszországi eszközeiket. A Société Générale-ra re egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy megszakítsa kapcsolatait Oroszországgal, és megszüntesse több mint 15 éves befektetését a Rosszbankban.

Hasonlóan távozik Oroszországból az Ericsson távközlési szolgáltató. A svéd vállalat hétfőn közölte, hogy határozatlan időre felfüggesztette összes oroszországi üzleti tevékenységét az Ukrajna elleni háború miatt.

A cég közölte, hogy 2022 első negyedévében 900 millió svéd korona (mintegy 33 milliárd forint) céltartalékot képez az eszközök értékvesztésére és egyéb rendkívüli költségekre, a dolgozók elbocsátási költségeinek figyelembevétele nélkül.

Az Ericsson azt is közölte, hogy oroszországi alkalmazottait fizetett szabadságra küldi.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×