eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja felszólal az Európai Unió gyermekvédelmi politikájáról és az ukrajnai háború elöl menekülő gyermekekről szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. március 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Az orosz energiahordozók teljes embargója mellett foglalt állást az EP

A Fidesz képviselői nemmel szavaztak a javaslatra, de a párt európai parlamenti képviselője, Gál Kinga azt írja a Facebookon, hogy a határozatot a végszavazásnál támogatni fogják.

Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan – írja az uniós testület sajtóközleménye.

Az EP szerint az embargót

olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát.

A testület hozzáteszi: "olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről".

"A hatályos szankciókat mostantól az egész EU-ban és az EU nemzetközi szövetségesei által is teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani" – hangsúlyozzák a képviselők. Felszólítják az EU vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot

  • a G20-ak csoportjából és más multilaterális szervezetekből, például
  • az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából,
  • az Interpolból,
  • a Kereskedelmi Világszervezetből,
  • az UNESCO-ból.

"Ez fontos üzenetet küld majd Oroszország számára arról, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott korábbi együttműködéshez" – fogalmazott az állásfoglalás.

A szankciók hatékonyabbá tétele érdekében az uniós parlament kéri, hogy

  • az orosz bankokat zárják ki a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből,
  • tiltsák meg az orosz hajók belépését az EU területi vizeire és kikötését az EU kikötőiben, valamint
  • szüntessék be az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező és oda irányuló közúti áruszállítást.
  • A képviselők követelik továbbá a "Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjéhez tartozó tisztségviselők vagy oligarchák, meghatalmazottak és strómanjaik teljes vagyonának lefoglalását".

A képviselők többsége szerint "az orosz csapatok által Ukrajnában, különösen Bucsán elkövetett sokkoló atrocitások, tagadhatatlanul háborús bűnöknek minősülnek". Hangsúlyozzák, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni, és szorgalmazzák az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló különleges ENSZ-törvényszék létrehozását.

Az EP állásfoglalása megerősíti: a fegyverszállításokat folytatni és fokozni kell, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. A képviselők támogatják az ukrán fegyveres erőknek az uniós tagállamok által egyénileg, és az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül közösen nyújtott további védelmi célú támogatást.

A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a háború miatt közel 6,5 millió ukrán állampolgár kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint 4 millióan menekültek el az országból, ezért biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmaznak a bombázások elől menekülő civilek evakuálására.

Fidesz: nem, de...

A Fidesz európai parlamenti képviselői a szavazáson is határozott nemmel szavaztak arra a javaslatra, hogy embargót vezessenek be az Oroszországból érkező gázra, kőolajra és nukleáris üzemanyagra – derült ki Gál Kinga fideszes EP-képviselő Facebook oldalán megjelent közleményéből.

Gál Kinga azt írta: egy ilyen intézkedés "megölné" a magyar gazdaságot, a magyar családokkal fizettetné meg a háború árát, ezért ezeket a javaslatokat határozottan elutasították.

"Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, elítéljük az orosz agressziót, ezért az európai egység érdekében

az EP-határozatot a végszavazásnál támogatni fogjuk.

Mindezt úgy tesszük, hogy elutasítjuk a gáz és kőolaj, valamint az atomenergia békés célú felhasználását célzó embargó bevezetésére vonatkozó javaslatokat az Európai Parlamentben és minden uniós intézményben" – fogalmazott a politikus.

Nyitóképünkön Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja felszólal az Európai Unió gyermekvédelmi politikájáról és az ukrajnai háború elöl menekülő gyermekekről szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. március 5-én.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×