Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Az orosz csapatok nagy része elhagyta Csernobilt

Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről - erősítette meg csütörtökön az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé. "A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet" - írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben.

"Megerősítést nyert" az az információ is, amely szerint az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben - írták. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és "a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről".

A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű "védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot", amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt "a biztonságukra vigyáztak".

Az orosz csapatok elvonulását egy fehérorosz újságíró is megerősítette, aki azt írta a Twitteren, hogy

egy orosz haditechnikai eszközökből álló oszlopot észleltek áthaladni a csernobili zóna felől Fehéroroszország belseje felé az egyik autópályán.

A "V" jelzéssel ellátott, nagyjából száz eszközből álló hadoszlopban láttak Grad típusú rakéta-sorozatvetőket, Kamaz és Ural teherautókat, valamint páncélozott szállító harcjárműveket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×