eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Élőben közvetítik, amint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) videoösszeköttetésen keresztül beszél az Ukrajnát ért orosz támadásról az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz Tel-Avivban 2022. március 20-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izraeli kormányfő a béketárgyalásról: közeledtek az álláspontok

Naftali Bennett szerint nem szabad semmit a holokauszthoz hasonlítani.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szerint előrelépés történt Kijev és Moszkva között a közvetítés során, de még mindig nagy köztük a különbség, és a holokausztot nem szabad semmihez sem hasonlítani – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfő esti, az ukránok helyzetét az üldözött zsidókhoz hasonlító beszédét követően.

"Más országokkal együtt továbbra is megpróbálunk véget vetni a háborúnak" - mondta az izraeli kormányfő hétfőn a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet által szervezett konferencián.

"Még hosszú út áll előttünk, mert vannak vitás kérdések, közöttük néhány alapvető jelentőségű. Az utóbbi időben történt előrelépés a felek között, de még mindig nagyon nagyok a különbségek" - hangsúlyozta.

"Az oroszok eredetileg Zelenszkij eltávolítását és Ukrajna hadseregének lefegyverzését követelték, de mindkettő lekerült a napirendről"

- mondta Bennett. "Ukrajna alapvető követelése volt a csatlakozás a NATO-hoz, de erről is lemondtak, s így van némi előrelépés. De, mint mondtam, még hosszú út áll előttünk" - tette hozzá.

Bennett miniszterelnök a ynet hírportál szerint azt is kijelentette a rendezvényen, hogy nem ítéli el Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Izraellel szembeni kritikája miatt, és mert a holokauszthoz hasonlította az országa elleni orosz inváziót.

Bennett Zelenszkijnek az izraeli törvényhozókhoz intézett vasárnapi bíráló megjegyzéseire felelt, melyekben az ukrán elnök többször is a holokausztra hivatkozott.

Az izraeli kormányfő kijelentette, hogy noha szerinte a holokausztot nem szabad semmihez sem hasonlítani, de megérti az ukrán nép szenvedését. "Hazája és népe nagyon súlyos háborúban él" - emlékeztetett a miniszterelnök.

"Sok száz halott, milliónyi menekült. Nem tudom elképzelni, milyen az ő helyében lenni" - mondta. Majd hozzáfűzte: "mégis, én, személy szerint, úgy vélem, hogy a holokausztot semmivel sem szabad összevetni".

Előzőleg, hétfő reggel, Bennett az Ukrajnának nyújtott jelentős izraeli segítséget hangsúlyozta a Ben-Gurion repülőtéren, ahonnan útnak indult Ukrajnába az izraeli küldöttség egy terepkórház felállítására.

"Izrael több hete, az első pillanattól kezdve segítséget nyújt különböző csatornákon" - mondta a kormányfő, miután Zelenszkij azért is bírálta Jeruzsálemet, mert nem ad katonai segítséget, fegyvereket, s még védelmi felszerelést jelentő kabátokat és sisakokat sem küldött.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×