Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
335.21
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Megsemmisült épület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Dorogoy

A Nemzetközi Bíróság a háború azonnali leállítására szólította fel Oroszországot

A hágai szervezet szerint azt is biztosítania kell Oroszországnak, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveleteket.

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.

Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműveletet.

Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én megkezdte ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását.

A március elején tartott meghallgatások során az ukrán vezetés azzal érvelt, hogy Oroszország visszaélt az 1948-as népirtási egyezményben foglaltakkal, amikor Ukrajna által elkövetett állítólagos népirtásra hivatkozva teremtett jogi alapot saját a katonai inváziójához. Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye.

Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be, amelyben azzal érvelt, hogy a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie.

  • A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező erejűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra.
  • Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik.
  • Míg a Nemzetközi Bíróság országok közötti nézeteltérések ügyében jogosult ítélkezni, a Nemzetközi Büntetőbíróság a háborús bűnökkel gyanúsított személyek ügyében jár el.

Az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan szerdán ellátogatott Ukrajna keleti részébe, ahonnan videoösszeköttetésen keresztül Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt.

"Egyetértettünk abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsuk a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, és megvédjük a polgári lakosságot a támadásoktól" - nyilatkozott Khan az egyeztetést követően.

A főügyész a múlt héten jelentette be, hogy hivatala a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények ügyében. Khan elmondta, hogy a vizsgálatot 39, a római egyezményhez csatlakozott ország - köztük Németország, Nagy-Britannia és Georgia - felkérésére indították el.

(A nyitóképen: Megsemmisült épület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. március 16-án.)

Címlapról ajánljuk
Elemző: iráni migrációs hullám fenyegeti Európát, az uniónak jó tanulópénz volt 2015

Elemző: iráni migrációs hullám fenyegeti Európát, az uniónak jó tanulópénz volt 2015

Az iráni háború és a közel-keleti válság következményeként újabb migrációs hullám indulhat meg a jövőben Európa felé. Törökország és az Európai Unió sem szeretné, hogy megismétlődjön a 2015-ös válság, ezért már most összehangolt lépéseket tettek egy esetleges migrációs hullám megállítására. László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: Irán nemcsak küldő, hanem befogadó ország is, így ha a perzsa államban még tovább romlik a biztonsági vagy a gazdasági helyzet, tömegek kelhetnek útra Európa irányába.

Orbán Viktor terrorállamnak nevezte Ukrajnát

Esztergomban folytatta országjárását a Fidesz-KDNP elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.  

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×