eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: HINA multimedija/YouTube

Horvát információk a Magyarország fölött átrepült drónon lévő bombáról

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében.

A horvát légvédelmi rendszer kiépítését sürgette Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn, a horvát védelmi erők és a biztonsági hírszerző ügynökség vezetőivel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón és azt mondta, hisznek abban, hogy ilyesmi nem fog még egyszer megismétlődni.

Később Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn sajtótájékoztatón közölte: a csütörtök este Zágrábban lezuhant drónon volt bomba, a további nyomozás pedig azt akarja kideríteni, hogy ki indította el a rakétát Horvátországba, tévedés, szabotázs vagy szándékosság volt-e mögötte.

Mindazonáltal hozzátette: az eset után beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, aki felajánlotta segítségét a horvát légtér védelmének biztosítása érdekében. "Március 12-én Horvátország felett már átrepült az E-2C Hawkeye korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgép és ezt kedden is meg fogja tenni" - mondta Plenkovic.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavításon átesett MiG-21 BIS harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár.

A horvát kormány tavaly májusban döntött arról, hogy Franciaországtól tizenkét, Dassault Rafale F3R típusú, használt vadászgépet vásárol. Ezek egymás után, 2024-től érkeznek meg Horvátországba.

A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát főváros területén, a Jarun tó térségében. A területet még aznap éjjel lezárták. Személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×