eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár a német hadsereg fejlesztéséről és új energiapolitikáról beszél a szövetségi parlamentben (Bundestag) Berlinben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország nem támogatja, hogy az ukránok repülőket kapjanak

A brit kormány közben fontolóra vette könnyű légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának.

A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel - tette világossá Olaf Scholz német kancellár.

A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, felidézte az Ukrajnának évek óta nyújtott pénzügyi segítséget, és a háború február 24-i kezdete óta biztosított humanitárius támogatást és a fegyverszállításokat. Ugyanakkor "nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ebbe egész biztosan nem tartoznak bele harci repülőgépek" - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében és az európai békerendben, így

"a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz", mint előtte.

A háború "katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi" - tette hozzá Olaf Scholz, felszólítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait.

Mint mondta,

"a katonai megoldásnak nincs értelme", ezért legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.

Justin Trudeau kiemelte, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt fenyegetést jelent Európa és az egész világ békéjére. Elmondta, hogy országa továbbra is támogatja fegyverekkel az orosz invázió ellen harcoló ukrán csapatokat. A napokban 50 millió dollár értékű speciális felszerelést, köztük drónra való kamerákat indítanak útnak.

Megjegyezte, hogy a szállítmány biztonságos átadása a határvidéken "kihívás", amellyel azonban a szövetségesek is szembesülnek, és Kanada együttműködik velük.

Ugyanakkor minden kérdésben körültekintően kell eljárni, mert nem élezni, hanem enyhíteni kell a konfliktust - húzta alá Justin Trudeau. Arról is szólt, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a meghívását elfogadva beszédet mond majd a kanadai parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×