Infostart.hu
eur:
385.47
usd:
331.77
bux:
122130.34
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ukrán katonák dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórházban 2022. március 9-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Ukrán katonák dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórházban 2022. március 9-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka

Kreml: a politikai rendezés lehetőségeiről tárgyalt Putyin és Scholz

Az ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének lehetséges változatairól, a valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár - közölte szerdán a Kreml sajtóosztálya.

Putyin elmondta Scholznak, hogy az "ukrán nacionalisták" akadályozzák a civil lakosság távozását az orosz erők által ostromgyűrűbe vont ukrán városokból a számára megnyitott humanitárius folyosókon keresztül.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Ukrajna az öt ukrán város lakossága számára szerdán megnyitott 10 humanitárius folyosó közül csak hármat hagyott jóvá. A tárca szerint Mariupolban a "nacionalisták" és a városvezetés hibájából a humanitárius helyzet "katasztrofálissá" vált.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője "hazugságnak" nevezte az ukrán hatóságok állítását, miszerint a humanitárius folyosókon át Oroszországba senki sem akar távozni. A tábornok szerint Ukrajna 1917 településéről 2 589 910 ember kérte evakuálását az orosz féltől.

Az orosz hadsereg a minisztérium beszámolója szerint ukrán közreműködés nélkül szerdán több mint 5400 embert, köztük több mint 1100 gyereket evakuált Ukrajnából és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medencei "köztársaságokból". A Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete, február 24. óta 179 ezer embert, köztük 45 436 gyereket evakuáltak Oroszországba.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta: Kijev megerősítette, hogy csütörtökön megtartják Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóját az antalyai diplomáciai fórum margóján, ezért Moszkva is arra számít, hogy a tárgyalás megvalósul.

Zaharova és Dmitrij Peszkov egyaránt nyilvános magyarázatot követelt az Egyesült Államoktól arra, hogy miért támogatott Ukrajnában egy Oroszország által katonainak nevezett biológiai programot. A vádat korábban Kijev és Washington is alaptalannak nevezte.

A csak Moszkva által elismert, Georgiától elszakadt Abházia szerdán diplomáciai kapcsolatot létesített a szintén csak Oroszország által szuverénnek elfogadott, Ukrajnából orosz segítséggel kivált Donyecki Népköztársasággal. Az abház külügyminisztérium közölte, hogy folyamatban van a barátsági és együttműködési szerződés kidolgozása.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×