eur:
409.85
usd:
389.41
bux:
79655.13
2024. november 25. hétfő Katalin
A sugárveszélyre figyelmeztető jelet formázzák meg mécsesekből megemlékezők az atomkatasztrófa után a sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, azaz a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékművénél a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban 2020. április 26-án hajnalban, a csernobili atomerőmű katasztrófájának 34. évfordulóján. A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Csernobil: egyre jobban aggódik az atomenergia-ügynökség

Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

A tájékoztatás szerint a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik.

Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban.

"Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve"

– mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

Csernobilban, az 1986-os, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.

A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát.

A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést.

"A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel" – jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.

A CERN-nek a 23 tagállamon kívül társult tagjai is vannak, ebbe a csoportba tartozik Ukrajna is. A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek, ami lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Hatalmas meglepetés született a romániai államfőválasztás első fordulójában, melynek győztese „meglehetősen nemzetieskedő, szélsőséges, szektásnak tűnő hitvilággal kampányolt” – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy bár az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor több szavazatot kapott, mint négy éve, a december 1-jére kiírt parlamenti választáson nem mehet biztosra a párt, nagy mozgósításra lesz szükség az utolsó napokban.

Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Ebből a kevés pénzből is sokkal többet ki lehetne hozni, de ettől még igaz az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában minden évben körülbelül kétezer milliárd forint hiányzik” – mondta Kóka János, a Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is állította, hogy nem több, hanem jobb minőségű egészségügyi ellátó centrumra volna szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×