eur:
411.02
usd:
394.99
bux:
79323.64
2024. november 22. péntek Cecília
IRPIN, UKRAINE - MARCH 3: A general view from the town of Irpin, amid Russias attacks on Ukraine, on March 3, 2022. (Photo by Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Wolfgang Schwan/Anadolu Agency via Getty Images

Moszkva összegezte, milyen károkat okozott

Egy forrás azt állítja, Ukrajna néhány hónapra volt attól", hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez.

Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint az általa "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.

A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt

  • 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer,
  • 71 lokátorállomás,
  • 778 harckocsi és páncélozott harcjármű,
  • 77 rakéta-sorozatvető,
  • 279 ágyú és aknavető,
  • 553 különleges jármű,
  • 62 pilóta nélküli repülőgép.

Eduard Baszurin, a donyecki "népi milícia" parancsnokhelyettese bejelentette, hogy a körülvett Mariupolnál és Volnovahánál az orosz hadsereg által támogatott szakadár erők ismét humanitárius folyosót nyitottak a távozni akaró polgári lakosok számára. Kifejezte abbéli reményét, hogy az ukrán parancsnokok kiengedik a menekülni akarókat.

Szombaton történt már egy hasonló kísérlet a humanitárius folyosók megnyitására. A kudarcért a szembenálló felek egymást tették felelőssé.

Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze "néhány hónapra volt attól", hogy minden felététele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik "kompetens szervet" képviselő, "jól értesült" informátor szerint

a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.

A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott "megfelelő minőségű" plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lvivo tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: "piszkos bomba" előállítását és a plutónium leválasztását.

A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően,  megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×