Infostart.hu
eur:
367.83
usd:
317.16
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Lenne még mód a szankciók fokozására, de nagy a veszély

Még soha nem szembesült olyan kemény szankciókkal Putyin Oroszországa, mint az ukrán háború kapcsán, de maradt tartalék a nyugati államok tarsolyában.

Tovább szigoríthatnak a döntéshozók az elemzők jóslatai szerint – többféle technológia és új vállalatok is feketelistára kerülhetnek. Az Egyesült Államok legutóbbi, szerdai intézkedése többek között olajfinomító berendezéseket célzott meg – írja a BBC cikke.

"Jelenleg tízből hetedik-nyolcadik fokon állunk az eszkalációs ranglétrán. Maradt még mozgástér a további szigorításra" – állítja Emily Kilcrease, a washingtoni Center for New American Security vezető munkatársa és az Energia, Gazdaság és Biztonság program igazgatója.

A legérzékenyebb területhez még nem nyúltak

Számos nyugati vállalat, köztük a BP, az Apple és mások a helyzetre reagálva kivonultak Oroszországból vagy nem nyújtják ott tovább a szolgáltatásaikat. A kereskedelem azonban egyelőre még folyhat – olaj és a gáz terén pedig Oroszország a világ egyik fő beszállítója. Ezt a szektort vonakodtak eddig korlátozni a döntéshozók, részben azért, mert

az energiaárak megugrása minden országnak gazdasági kárt okoz.

Főként igaz ez Európára, amely gázimportjának nagyjából 40 százalékát és kőolajimportjának nagyjából 30 százalékát Oroszországtól kapja. A háborús helyzet durvulásával viszont nő a nyomás annak érdekében, hogy ezen a téren se maradjanak tétlenek.

A helyzet nem könnyű: az olaj- és gázügyletek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az orosz gazdaság működhessen, de az e téren életbe léptethető szankciók annak kockázatával járhatnak, hogy Oroszország szélsőségesen reagál.

"A gazdasági nyomás hatalmas. Ha a gazdaságot vesszük célba,

Putyin kiber- és katonai akciókkal válaszolhat,

amelyek csak tovább súlyosbítják a szenvedést" – mondja Jeffrey Schott, a Peterson Institute for International Economics, egy washingtoni agytröszt vezető munkatársa.

Kilcrease szerint Oroszország képes lehet elviselni a nyugati vevők elvesztését, ha kevesebbet tud eladni a globális piacokon magasabb áron – nem egyértelmű, hogy milyen hatása lenne tehát ezeknek a szankcióknak.

Kétséges, mikorra lehet valós hatása a szankcióknak

A két legfontosabb moszkvai részvényindex több mint 20 százalékot zuhant a héten, a rubel rekord alacsony szintre esett a dollárral szemben, ami az orosz családok vásárlóerejét rontotta, miközben az emelkedő árak és a romló életszínvonal már eddig is aggodalomra adott okot.

A globális olajárak február eleje óta már több mint 10 százalékkal emelkedtek a feszültség fokozódásával párhuzamosan, és ez a tendencia várhatóan folytatódik is.

Nem szabad elfeledni azt sem, hogy Ukrajna és Oroszország a világ búzájának közel 30 százalékát, kukoricájának 19 százalékát és napraforgóolajának 80 százalékát szállítja. Mindezen túl az Oroszországhoz szorosan kötődő országok, például Kazahsztán valutái is megsínylették a folyamatot - egyértelmű a szankciók tovább gyűrűző hatása.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×