eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint 100 ezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül.
Nyitókép: MTI/AP

Moszkva nem fogja ereszteni Ukrajnát, de sok a bizonytalanság

Ha nem sikerül gyorsan elérelépniük az orosz erőknek, bajba kerülhetnek: egy csecsen példa is lebeghet a most konvojban Kijev felé tartó erők szeme előtt.

Túlterhelt haderő bizonytalan helyzetben: így látja az orosz hadsereg jelenlegi szituációját Seth Jones, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke a CNN cikke szerint.

"Feltételezve, hogy 150 ezer orosz katona van Ukrajnában és a lakosság 44 millió fő, 3,4 katona jut ezer emberre. Ilyen létszámmal nem lehet területet tartani" - vélekedik Jones. Az orosz haderőarányt a világ korábbi háborúit követő megszállásokhoz hasonlította, mondván, hogy a sikeres háborúkban jóval magasabb volt a haderőarány.

Az 1945-ben Németországot megszálló szövetséges erőknél például 89,3 katona jutott ezer lakosra; 1995-ben Boszniában 17,5 katona jutott ezer emberre a NATO erőiből; 2000-ben Koszovóban 19,3 katona jutott ezer főre szintén a NATO erőiból, a nemzetközi erők pedig 2000-ben Kelet-Timorban 9,8 katonát jelentettek ezer lakosra.

A városokat sem tudnák megtartani

James Quinlivan elemző és matematikus 2003-as áttekintésében azt írta, hogy a sikeres megszálláshoz szükséges erőarány 20 katona ezer főre.

Jones szerint jelenleg annyi katona sincsen Ukrajnában, hogy egy elfoglalt nagyobb várost sokáig megtartsanak, ha pedig a megszállókat gerillaháború teszi próbára az ukrán kormány bukása esetén, akkor komoly veszélyben lesznek. A szovjet erők a második világháború vége után már folytattak hadjáratot ukrán felkelők ellen: a partizánháború a negyvenes évek végéig folytatódott Nyugat-Ukrajna egyes részein, de a szovjetek az ötvenes évek elejére a legtöbb fegyveres ellenállást szétverték.

A mostani invázió során utánpótlási vonalai már a korai szakaszban igencsak megnyúltak: egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint lehetséges, hogy

gyors győzelemmel kalkulálva elmulasztották megtervezni az utánpótlást.

Most azonban a hadműveletek fokozása várható: az orosz csapatok második hulláma valószínűleg megszilárdítja az ország Ukrajnán belüli pozícióit, puszta létszámukkal képesek lehetnek legyőzni az ukrán ellenállást.

A városi hadviselés kihívásai is nagyok

A múltbeli konfliktusokból kiindulva Oroszországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie Ukrajna városi területeinek, például a fővárosnak, Kijevnek az elfoglalása során.

"A városi terep hihetetlen erőforrásokat és előnyöket kínál a védekező erők számára arra, hogy aránytalanul nagy veszteségeket okozzanak a támadónak, hogy a támadó kifusson a stratégiai környezetből, és végül megállítsák a támadás lendületét" - vélekedik John Spencer amerikai és Jayson Geroux kanadai katonatisztek egy, a közelmúltban írt tanulmányukban.

A csecsen példa

Az orosz katonai járművek és páncélosok Kijev irányába felsorakozott 60 kilométeres oszlopa számára az, ami 1995-ben Groznijban, Csecsenföldön történt az orosz páncélosokkal, különösen baljós lehet. A csecsen szeparatisták

kétfős csapatokban, csak puskákat, gránátokat és gránátvetőket használva, pincékből és épületek felső emeletéről támadtak orosz páncélozott járművekre,

írták a katonatisztek.

"A harckocsik és más fegyverek nem tudták hatékonyan viszonozni a tüzet. A csapdába került járművekre csapásokat mértek, gyorsan visszavonultak, majd feljebb vonulta, hogy ismét csapást mérjenek az immár megbénult orosz oszlopokra" - írták. 1995 januárjában három nap alatt egy orosz dandár 120 páncélozott járművéből 102-t, 26 harckocsijából pedig 20-at veszített el Groznijban.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×