Vlagyimir Putyin orosz elnök azt közölte, hogy a stratégiai nukleáris erőket helyezi különleges szolgálati rendbe, magasabb készültségi fokozatba kapcsolnak a nukleáris elrettentő képességekkel. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg a döntéshozatali mechanizmus az adott esetben rövidülne, ha bevetnék a nukleáris stratégiai erőket, ugyanakkor a nukleáris háborúnak a valószínűsége teljes egészében kizárható – mondta érdeklődésünkre Jójárt Krisztián.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa felidézte, hogy 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, akkor is magasabb harckészültségi fokozatba kapcsoltak a nukleáris erők.

"Nyilván a cél az, hogy elrettentsenek olyan külső szereplőket, mindenekelőtt a NATO-t vagy egyes NATO-tagországokat attól, hogy beavatkozzanak az ukrajnai háborúba" – mondta a szakértő, és felhívta a figyelmet arra, hogy már a háborút megelőzően is a nukleáris jelzés rendkívül felélénkült Oroszország részéről, és nem csak a retorikában. Például február 19-én került sor a stratégiai nukleáris erők éves hadgyakorlatára, noha rendszerint ezeket a hadgyakorlatokat ősszel tartják, de ez is összefüggött már azzal, hogy a háborúra készült Oroszország. Emellett különböző nukleáris képességekkel rendelkező eszközöket, például MiG-31 repülőgépeket hiperszonikus rakétákkal áttelepítettek a kalinyingrádi exklávéba, illetve más, nukleáris töltet hordozására alkalmas repülő eszközöket is demonstratív céllal járőröztetett Oroszország a fehérorosz légtérben.

Jójárt Krisztián szerint az orosz állami médiában is nagyon erőteljesen igyekeznek azt kommunikálni, hogy Oroszország atomhatalom, számolgatják, hogy Oroszországnak hány nukleáris töltete, hány hordozóeszköze van, de ez is inkább az elrettentést szolgálja.

"Ez egy stratégiai jelzés Oroszországtól, de érdemben nem nőtt ezzel a háború kockázata.

Továbbra is ki lehet zárni azt, hogy itt nukleáris fegyverek alkalmazására kerülne sor"

– jelentette ki a szakértő.

A Boszporusz és a Dardanellák lezárásáról Jójárt Krisztián úgy nyilatkozott, hogy Törökország pragmatikus kapcsolatokat ápol Oroszországgal, az elmúlt években a különböző hadszíntereken eléggé egymásnak feszültek a felek, más az orosz és a török érdek Szíriában, Líbiában vagy Karabahban. Törökország viszont mélyítette a védelmi együttműködést Ukrajnával, különösen a védelmi ipari együttműködés terén. Törökország drónokat szállított Ukrajna számára, közösen fognak gyártani más drónokat ukrán területen és a tervek szerint Ukrajna fogja szállítani ezekhez a drónokhoz a hajtóműveket.

"A Dardanellák és a Boszporusz lezárására háborús helyzetben Törökországnak joga van, ez azonban érdemben nem fog változtatni az erőviszonyokon,

hiszen a háború előtti hetekben Oroszország nagyon jelentős alakulatokat és hajókat vezényelt át az északi és a balti flottától, és ezeket már egyébként be is vetette. Oroszországnak a Fekete-tengeren lényegében minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy partraszállító deszant műveleteket folytasson" – mondta.

Fehéroroszország háborús szerepéről – engedélyezte, hogy az oroszok onnan indítsák el részben az Ukrajna elleni háborút, saját csapatokat küld Ukrajnába és mostantól lehetne atomfegyvert telepíteni az országba – úgy vélekedett, hogy Minszk aktív hadviselő fél ebben a háborúban, mert a területét adja a fő hadműveleti támadási irányhoz, Kijev bevételéhez.

Az ország nagyrészt elavult szovjet haditechnikai eszközparkkal rendelkezik, a legütőképesebb erői a légideszant, illetve különleges műveleti erők, ezeknek az alkalmazásáról van most szó.

"Lukasenka elnöknek a 2020-ban elcsalt elnökválasztások után, noha valószínűleg nem különösebben örül a belorusz vezetés és a társadalom sem ennek a háborúnak, nincs már mozgástere arra, hogy ellenálljon Putyin elnök törekvéseinek. Valószínűleg ezeknek az orosz erőknek egy része tartósan ott fog maradni fehérorosz területen a háború után" – mondta Jójárt Krisztián.