Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre – jelentette be Olaf Scholz kancellár a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A német kormányfő az Ukrajna elleni orosz háború miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésen aláhúzta, hogy

a háború korszakforduló az európai történelemben,

és ebben az új korszakban "sokkal többet kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat".

Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki Ukrajna lerohanásával "kiírta magát a nemzetközi közösségből" – fel akar építeni egy "orosz birodalmat". Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, "és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést" – mondta.

A védelmi képességek fejlesztésében nemcsak az kulcsfontosságú, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) rendelkezzék a legmodernebb fegyverekkel, eszközökkel és tudással, hanem az is, hogy egész Európa lépést tartson a világgal. Ezért

közösen, elsősorban Franciaországgal együttműködve kell kifejleszteni a harckocsik és a harci repülőgépek következő generációját

– fejtette ki Olaf Scholz.

Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz. A terminálokat az Északi-tengernél, Brunsbüttelben és Wilhelmshavenben építik fel. Ugyancsak az orosz agresszió miatt földgáz-, és kőszénkészleteket kell felhalmozni, és ki kell terjeszteni a megújuló energiaforrások használatát – mondta a német kancellár.

Az Ukrajna elleni orosz háborúban Németország

1. első számú feladata, hogy "a történelem jó oldalán álló" demokráciaként támogassa Ukrajnát. Ezért döntött a kormány arról, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek – fejtette ki Olaf Scholz, utalva a döntésre, amely szerint 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rakétát szállítanak Ukrajnának, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
2. A második számú feladat letéríteni Vlagyimir Putyint a háború útjáról, amely nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is "katasztrófába" vezeti. Ezt szolgálják a gazdasági, pénzügyi és egyéb szankciók, amelynek hatásait "hamarosan megérzik Moszkvában" – mondta Olaf Scholz.
3. A harmadik feladat: megakadályozni a háború átterjedését más országokra. Ezért Németország feltétel nélkül kiáll minden NATO-tagállam mellett és megerősíti védelmi képességeit – emelte ki a német kancellár. Hozzátette: mindez nem érinti a második világháború utáni megbékélést az orosz néppel, mert az Ukrajna elleni agresszió nem az orosz nép, hanem "Putyin háborúja".
4. A negyedik feladat az új, "előrelátó" energiapolitika kialakítása,
5. az ötödik pedig a diplomáciai erőfeszítések folytatása

– fejtette ki Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy Németország soha nem fogadná el, ha az erőszak bevonulna a politika bevett eszközei közé, és minden körülmények között készen áll a párbeszédre az orosz elnökkel.

A kancellár beszéde végén kifejezte elismerését mindazok iránt, akik Oroszországban a letartóztatás kockázatának ellenére utcára vonultak a háború ellen, és köszönetet mondott azoknak is, akik Németországban tüntetnek az orosz elnök agressziója ellen.

A szociáldemokrata (SPD) kormányfő beszédét – amelynek végén a képviselők többsége felállva tapsolt – üdvözölte a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának vezetője, Friedrich Merz is, aki a támogatásáról biztosította a szövetségi kormány törekvéseit az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A második legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) vezérszónoka, Alice Weidel társ-frakcióvezető az orosz agresszió elítélése mellett arról is szólt, hogy szerinte hiba volt kilátásba helyezni Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz, mert ez megsértette Oroszország biztonsági érdekeit.