Az orosz haderő csütörtökön elfoglalta az atomerőművet és a környező területet, Csernobilban jelentősen megemelkedett a sugárzás szintje – közölte pénteken az ukrán parlament közösségi oldalán.

Közleményük szerint az orosz alakulatok kezébe került objektumon megugrott sugárszint oka ismeretlen. Az érintett területen folyó harcok miatt eddig még nem sikerült tisztázni az okokat.

Az Index Aszódi Attilát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárát idézi, aki blogjában azt írja:

„Az ukrán nukleáris bizottság péntek reggeli közleménye szerint a megnövekedett sugárzási szint valószínűleg azzal függ össze, hogy a lezárt zónába behatolt harci járművek felkeverték a port a telephelyen.”

Aszódi szerint ez hihető magyarázat.

Ugyanakkor egy brit lap idéz egy neve elhallgatását kérő, magas rangú ukrán tisztviselőt, aki szerint a területért folyó harcok során ágyútalálatot kaphatott és megsérülhetett egy nukleárishulladék-tároló, és ennek nyomán nőtt meg a radioaktív sugárzás a környéken.

Az orosz védelmi minisztérium is reagált a találgatásokra. Közleményükben azt állítják, hogy az egykori erőmű környékén normális a sugárzás szintje.

A biztonságos működés ellenőrzése érdekében az európai atomerőművek folyamatosan szolgáltatnak adatot az aktuális sugárzásszintről, amelyet az EURDEP-adatbázisban összesítve bárki nyomon követhet. Az oldalon azonban a reggeli magas értékek után már nem érhető el friss adat a csernobili atomerőműről.

Ettől lettek idegesek sokfelé Európában.

1986-ban volt Csernobilban a világ legsúlyosabb nukleáris balesete

A csernobili erőmű Kijevtől 130 kilométerre északra található. Mostani megszállása egyértelmű folyosót nyit a térségtől a Dnyeper folyó mentén egészen az ukrán fővárosig. 1986 áprilisában a négy reaktor közül a 4. blokk felrobbant egy elfuserált kísérlet következtében. A reaktor beomlott, tűz ütött ki, és nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés szabadult ki a levegőbe. A szovjet vezetés nem merte bevallani, hogy ilyen súlyos baleset történt, és csak napokkal később riadóztattak észak-európai államok, amikor Skandinávia fölött kiterjedt radioaktív felhőt észleltek.

A térséget beborító sugárzás eredményeként százezrek kaptak sugárfertőzést, megugrott a rákos megbetegedések száma. Az erőművet és 32 kilométeres körzetét zárt, tiltott zónává nyilvánították. A balesetre az HBO-n 2019-ben bemutatott sorozat hívta fel ismét a figyelmet, amelynek nyomán katasztrófaturizmus indult meg a tiltott zónába.

Nemrégiben fejeződött be az a harminc ország együttműködésében megvalósult, másfél milliárd dolláros projekt, amellyel egy 32 ezer tonnás betonszarkofágot emeltek a sérült reaktor fölé, hogy megakadályozzák az esetleges további radioaktív sugárzást.

Ha visszakanyarodunk Aszódi Attila blogjához, az egykori kormánybiztos a lehetőségről ezt írja:

Kisebb tüzérségi támadást akár kibocsátás nélkül is átvészelhet a csernobili 4. blokk. Nagyobb tüzérségi támadásnak lokális hatású kibocsátás lehetne az eredménye,

de olyan nagyságú kibocsátás, mint az 1986-os baleset során bekövetkezett, nem elképzelhető.

Ukrajna villamosenergia-ellátásában meghatározó szerepet játszik az atomenergia: a termelés felét az a tizenöt atomerőművi blokk adja, amely négy telephelyen működik az országban. Az atomerőműveket felügyelő ukrán vállalat közlése szerint jelenleg is biztonságosan üzemelnek, és felkészítették őket arra, hogy leállítsák a blokkokat, amennyiben támadás érné a létesítményeket.