Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Benkő Tibor honvédelmi miniszternek tisztelegnek az Európai Unió boszniai békefenntartó erőinek (EUFOR) katonái a kontingens szarajevói főhadiszállásán 2021. július 7-én. Benkő Tibor átadta a magyar kormány által az EUFOR-táborban szolgálatot teljesítő helyi civileknek adományozott ezerszáz adag új koronavírus elleni oltóanyagot.
Nyitókép: MTI/EPA/Fehim Demir

Több száz katonát küld Bosznia-Hercegovinába az Európai Unió

Az országban tapasztalható szeparatista törekvések miatt erősítik meg a katonai jelenlétet.

Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból megnövelte Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát az Európai Unió, 500 új katonát küldtek a térségbe – közölte az EUFOR.

Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina nem szomszédos sem Ukrajnával, sem Oroszországgal, az országban tapasztalható szeparatista törekvések, például a boszniai Szerb Köztársaság intézményeinek a szövetségi intézményrendszerből történő kilépése miatt, az Európai Unió indokoltnak látta az elővigyázatosságot, hiszen

a boszniai szerbek Szerbiához hasonlóan Oroszország szövetségesei, kulturális és történelmi kapcsolat köti össze őket, és Moszkva mindenben támogatja a szerbek törekvéseit.

A közlemény szerint a nemzetközi biztonsági helyzet romlása Bosznia-Hercegovinában is instabilitást okozhat, ezért elővigyázatosságra van szükség. A csapatok feladata az lesz, hogy bizonyítsák: az Európai Unió elkötelezett Bosznia-Hercegovina stabilitásának, illetve önállóságának és területi egységének a megőrzése mellett.

Az EUFOR csapatai 2004 óta vannak jelen Bosznia-Hercegovinában, a mintegy 3500-ból jelenleg mintegy 600 tagjuk tartózkodik a nyugat-balkáni országban. Az újonnan érkező csapatokban a bejelentések szerint

  • osztrák,
  • román,
  • szlovák és
  • bolgár

katonák szolgálnak.

Az elővigyázatosságra azért van szükség, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában, a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Vlagyimir Putyin egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy Oroszország lépni fog, amennyiben Bosznia-Hercegovina közeledni kezdene a NATO-hoz. Az ország bosnyák és horvát politikusai többször is beszéltek arról, hogy Bosznia csatlakozna a nyugati katonai tömbhöz, míg a szerb politikusok elutasították ennek lehetőségét. Milorad Dodik, az ország háromtagú elnökségének szerb tagja szerdán közölte, hogy véleménye szerint Boszniának semlegesnek kellene maradnia az orosz-ukrán viszonyt illetően, azt viszont leszögezte, hogy a boszniai szerbek soha nem fognak beleegyezni abba, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×