Csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és "nácimentesítésére". Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely - mint fogalmazott - az elmúlt nyolc évben bántalmazást és "népirtást" szenvedett el a "kijevi rezsimtől".

Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az "ukrán rezsimet" tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

"A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen" - mondta Putyin.

Az orosz katonai fellépést "önvédelemnek" nevezte az Oroszország ellen létrehozott "fenyegetésekkel" és "a jelenleginél is nagyobb csapás ellen".

Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.

Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

Robbanások több városban

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Moszkva teljeskörű inváziót indíított, de Ukrajna megvédi magát. Azt írta, hogy a világ meg tudja és meg is kell állítania Putyint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint rakétacsapások érték az ukrán infrastruktúrát és a határőröket.

Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.

A fővárosban lakóépületekben is károk keletkeztek.

Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait.

A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó balpartján lévő kerületekben.

Nemzetközi reakciók

• Antonio Guterres ENSZ-főtitkár arra szólította fel Putyint, hogy állítsa meg a csapatait.
• Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország "szándékosan háborút kezdett" Ukrajna ellen, és egyedül felelős azért, hogy emiatt emberek fognak szenvedni és meghalni. Hozzátette: az Egyesült Államok és szövetségesei elszántak arra, hogy Oroszországot ezért "felelősségre vonják".
• Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított "igazságtalan" támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette kil Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
• Boris Johnson brit miniszterelnök megdöbbent a szörnyű események miatt, és szerint Putyin "a vérontás és a pusztítás útját választotta azzal", hogy megindította a támadást.