Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Kétszázzal robogott egy vonat Szerbiában

Az Újvidék és Belgrád között közlekedő mérővonat hasított 201,5 km/h-val, ami szerb rekord.

Minden korábbi szerbiai vasúti sebességet megdöntött az Újvidék és Belgrád között közlekedő mérővonat a múlt hét végén, amikor óránkénti 201,5 kilométeres sebességgel száguldott a két város között.

A múlt héten kezdődött meg a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasút tesztelése, amelyhez a Deutsche Bahn német állami vasúttársaságtól kapott kölcsön mérővonatot Szerbia. A tesztelést minden nap 7 és 17 óra között végzik a vasúti pálya egy-egy szakaszán, a mérővonat ellenőrzi a vasúti sínek állapotát és az elérhető maximális sebességet.

A Belgrád és Újvidék közötti vasúti szakasz a Belgrád-Budapest gyorsvasút részét képezi, és elkészülte után

a két főváros közötti több mint háromszáz kilométeres szakaszt a várakozások szerint kevesebb mint 3,5 óra alatt lehet majd megtenni a mostani nyolc óra helyett.

A Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani. A tervek szerint a teljes felújítás és a korszerűsítés 2025-re fejeződhet be.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×