Infostart.hu
eur:
375.95
usd:
319.28
bux:
126120.16
2026. február 25. szerda Géza
Camera : OLYMPUS OM-D E-M1 MKⅡ DIGITAL CAMERA
Nyitókép: Takosan/Getty Images

Európában ismeretlen problémát idéztek elő az amerikai 5G tornyok

Az InfoRádió által megszólaltatott szakértő szerint összecsúsztak a repülést és az 5G-t segítő frekvenciák, de van rá megoldás, csak akarni kell.

Ahogy azt az Infostart is megírta korábban, több nemzetközi légitársaság törölte járatait az Egyesült Államokba az 5G tornyok üzembe helyezése miatt, mert zavarhatják a repülőgépeket landolás közben.

Kránitz Balázs légiközlekedési szakújságíró, az Aeropark ügyvezetője az InfoRádióban elmondta, alapvetően a műszeres leszállító rendszer rádióadóinak frekvenciái kerültek némi összeütközésbe az 5G frekvenciatartománnyal.

"Hozzáteszem, hogy csak Amerikában; beszéltem több pilótával, egy picit elcsúsztak a dolgok, és nem nagyon voltak előrelátóak, mellészaladt a tervezés. Eltolták ezt a frekvenciasávot. Itt, Európában más a helyzet, sokkal átgondoltabban határozták meg ezt, és távolabb vannak az 5G-s sávok azoktól a frekvenciáktól, amelyeket a műszeres leszállító rendszerek használnak" – fejtette ki a szakújságíró.

A műszeres leszállító rendszer arról szól, hogy van a futópálya környékén két rádióadó, az egyik az iránysávadó, a másik a siklópályaadó. Ez az a rendszer, amely segíti a biztonságos leszállást akár rossz látási viszonyok között is.

Tisztázta azért:

Amerikában az 5G-nél használt frekvenciatartomány ugyan nem egyezik meg a műszeres leszállító rendszerek rádióadóinak frekvenciáival, hagytak egy kis "szünetet", de úgy látszik, nem eleget,

így alakulhatott ki interferencia, amely adott esetben megzavarhatja a repülőgépek megfelelő rendszereit.

A "zavarásról", "interferálásról" Kránitz Balázs elmondta még:

"A pilóta amikor akár robotpilótával is landol, nem ölbe tett kézzel ül az ülésben, hanem folyamatosan felügyeli a rendszereket. Erre a pilóták fel vannak készítve. Ahogy elnéztem a légitársaságok listáját, amelyek most azt mondták, hogy átmenetileg beszüntetik a transzatlanti járatokat, azt láttam, hogy nem véletlen a lista összetétele: ezek a világ legbiztonságosabb légitársaságai közé tartoznak, és az amúgy is szigorú nemzetközi keretrendszerre épülő jogszabályokat a saját szabályaikon belül még szigorúbbá teszik az üzemelést tekintve. Ezeknél a cégeknél előírás az, hogy egy ilyen

16-17 órás út után a pilóta szigorúan csak robotpilótával landolhat"

– utalt arra, hogy miért nem engedhető meg, hogy a műszerek megzavarják a pilótát landolás közben.

Persze géptípusonként is vannak különbségek, hogy melyik műszerei mennyire érzékenyek az interferenciára.

De mikorra oldódhat meg a helyzet?

"Egyértelműen látszik, hogy ezek a szolgáltatók, amelyek Amerikában elkezdték a tornyok üzembe helyezését, jelezték, hogy eltolják az indulást, pláne a repülőterek környékén, és ki fognak alakítani úgynevezett pufferzónákat, olyan foltokat, ahol nem lesz ilyen lefedettség a repülőterek környékén. Nem kizárt, hogy azt a megoldást választják, mint Európában, a frekvenciasávokat fogják megváltoztatni, ezzel pedig megoldódik a probléma úgy, ahogy Európában ennek elébe mentek" – ecsetelte Kránitz Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Folytatódik a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia – fókuszban az agrárgazdaság versenyképessége

Folytatódik a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia – fókuszban az agrárgazdaság versenyképessége

A Planet Expo és Konferencia második szekciójában Bartus Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének oktatója arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikai vitákban gyakran pontatlanul használjuk a növekedés, versenyképesség és fenntarthatóság fogalmait, és félrevihet, ha az EU–USA különbségeket leegyszerűsítve, például kizárólag az energiaárakkal magyarázzuk. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a népességnövekedés és a klímakockázatok felől közelítve beszélt az ágazat előtt álló kihívásokról és a beruházási kényszerről. A témát az ezt követő agrárfinanszírozási kerekasztal vitte tovább, Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője moderálásával. A beszélgetésben részt vett Hollósi Dávid, Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője, Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezető agrárszakértője, valamint Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgatóhelyettese is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×