eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: intézményközi harc kerekedett a jogállamiságról Brüsszelben

Az EU Monitor főszerkesztője szerint az előző évben is próbálták egyes európai intézmények a saját hatásköreiket feszegetni, de nincsen drámai elmozdulás e tekintetben. Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: a jogállamiság esetében intézményközi harc bontakozott ki.

Gyévai Zoltán szerint, bár az Európai Bizottság, mely egyben a geopolitikai bizottság szerepét is be kívánja tölteni, az Európai Parlament és az Európai Tanács „satujában” könnyedén a politikai szándékok, politikai játékok tárgyává tud válni, miközben ő maga is képes politikai folyamatokat generálni, nagyon drámai elmozdulást azonban nem gondol a hatáskörökben. Mint mondta, ami megállapítható, ahogyan a múltban, úgy a jövőben is lehetnek olyan, főként kívülről, de persze belülről is érkező kihívások az Európai Unióban, amikre az adott intézményi hatásköri megosztás nem biztos, hogy megfelelő választ képes nyújtani, ezért a hatásköri megosztásokat némiképp át kell súlyozni.

Az EU Monitor főszerkesztője megjegyezte, jelenleg folyik egy vita az EU jövőjéről, ami

lehetőséget teremthet, hogy egy szerződésmódosítást indukáljon, ami rendezheti a helyzetet.

Az viszont egyelőre nem tudható, hogy a fennálló „demokratikus játékból”, ami az unió jövőjéről szól, mi fog kisülni – tette hozzá.

Az Európai Parlament viszont mutatja az erejét, példának okáért: a jogállamisági ügyben be is perelte az Európai Bizottságot. Gyévai Zoltán szerint tipikus intézmények közötti harcról van szó, ami során az EP egy jogi eszközt alkalmaz úgymond politikai zsarolásra. Mindez annak következménye, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet az Európai Tanács – tehát az állam- és kormányfők testülete, ami egyébként nem egy jogi testület, vagyis nem bírálhat felül egy rendelet – időzőjelbe tette, egyfajta „politikai kényszerzubbonyt” húzva az Ursula von der Leyen-bizottságra, ami így ide-oda lavírozva az Európai Tanács és az Európai Parlament között, igyekezett kielégíteni mindkét fél igényét.

A jogállamisági mechanizmusról, amit Magyarország és Lengyelország támadott meg az Európai Uniós Bizottságon, január–febrárban várható döntés, addig tehát az Európai Bizottság csak „kótolgatja” és nem kezdi el igazából alkalmazni ténylegesen az eljárást – magyarázta.

A bürsszeli ügyekben jártas szakértő arra számít, hogy amennyiben meglesz a bírósági ítélet és az a jogalkotókat igazolja, az Európai Bizottság is az alkalmazás terepére fog áttérni, amit egyébként Věra Jourová alelnök elmúlt hetekben tett nyilatkozatai is megerősítenek. Magyarán, tette hozzá végül Gyévai Zoltán, az említett jogi eljárás alkalmával az Európai Parlament megpróbálta rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy egy már elfogadott és hatályba lépett rendeletet alkalmazzon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×