Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Már kétszáz halottja van az északnyugat-nigériai vérengzéseknek

Több mint 10 ezren maradtak fedél nélkül a banditák garázdálkodása nyomán.

Már legalább 200 halálos áldozata van a Nigéria északnyugati részén található Zamfara államban a héten elkövetett vérengzéseknek - derült ki a helyi kormányzat közleményéből.

A humanitárius ügyek minisztériuma arról tájékoztatott, hogy többtucatnyi embert továbbra is keresnek, és több mint 10 ezren maradtak fedél nélkül a banditák garázdálkodása nyomán.

Több száz motoros fegyveres összesen tíz falut támadott meg Anka és Bukkuyum körzetben szerdán és csütörtökön. Szemtanúk beszámolói szerint válogatás nélkül lőtték a helyieket, és felgyújtották otthonaikat.

Mindeközben harminc diák és egy tanár szabadult ki emberrablók fogságából az északnyugat-nigériai Kebbi államban.

Yahaya Sarki, az állam kormányszóvivője elmondta, hogy az emberek hét hónap fogság után megérkeztek az állam fővárosába, Birnin Kebbibe, ahol orvosi vizsgálat vár rájuk.

Nem tudni, hogy az állam vezetése fizetett-e váltságdíjat értük.

Ismeretlen fegyveresek júniusban támadták meg a Yauri városában található főiskolát, ahonnan az intézmény szerint 102 diákot és a személyzet nyolc tagját hurcolták magukkal. A rendőrség akkor megerősítette a hírt, ám nem közölte az elraboltak pontos számát.

A biztonsági erők azóta nyolc diákot, illetve egy tanárt szabadítottak ki, három diák holttestére pedig a vadonban találtak rá. További 27 diákot és a személyzet három tagját az emberrablók engedték el októberben, többek pedig azt követően térhettek haza, hogy a szüleik megegyeztek a fogvatartóikkal.

Az ENSZ adatai szerint 2021-ben több mint 1400 gyereket raboltak el Nigériában, nagyrészüket iskolai rajtaütések során. A diákok többségét váltságdíj fejében elengedték.

Nigéria északnyugati és középső részén gyakoriak a fegyveres támadások, fosztogatások, emberrablások, gyújtogatások és jószáglopások.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×