Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Participants sit in front of the Nato logo during the NATO summit in Newport, South Wales, 4 September 2014. World leaders from about 60 countries are coming together for a two-day NATO summit taking place from 04-05 September 2014.  PHOTO: MAURIZIO GAMBARINI/dpa | usage worldwide   (Photo by Maurizio Gambarini/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Maurizio Gambarini/picture alliance/Getty Images

Finn és svéd NATO-tagság? – A szakértő szerint a sorok között van a szavak igazi értelme

Stepper Péter szerint az északi államok a világhatalmaknak üzentek, hogy a fejük fölött ne egyezkedjenek, Moszkva viszont a NATO-bővítés ügyét kifejezetten ukrán összefüggésben feszegeti. A helyzet nem egyszerű, mert közben a NATO-nak saját érdekei is vannak.

Újévi beszédében a finn és a svéd miniszterelnök is megemlítette, hogy országuk fenntartja magának a lehetőséget, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.

Stepper Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint

a csatlakozási szándék nem valós,

csupán egy üzenet a NATO és Oroszország felé, hogy ne hozzanak döntést a fejük felett.

"Izgalmas felvetést hallottunk a két miniszterelnöktől az új év kezdetén. Ugye a NATO-n belül van egy folyamatos partnerségi kapcsolattartás a nem NATO-tagállamokkal, a szóban forgó két ország kapcsolattartása márpedig eléggé intenzív. Maga

a csatlakozás kérdése már bizonyos értelemben napirenden is volt, meg nem is,

lévén hogy Svédországban közjogilag, alkotmányban rögzített, hogy katonailag semleges ország, míg Finnország bár nem semleges, de fekvése miatt kénytelen egyensúlyt fenntartani a nyugati és a keleti hatalmakkal lévő kapcsolatában" - ecsetelte Stepper Péter.

Szerinte ennek dacára mindkét ország szeretne fenntartani egyfajta "manőverezési képességet, lehetőséget", hogy önállóan dönthessen, ha valaha felmerül a NATO-csatlakozás kérdése.

Mit akar a NATO?

Hogy a NATO-nak szüksége lenne-e a két északi ország belépésére, arra azt mondta: akut szükségszerűségként a NATO-ban biztosan nem jelentkezik az igény. Másfelől viszont "a térség földrajzi fekvése miatt különösen fontos terület".

Mint felidézte,

a "nyilatkozatháború" azzal indult, hogy az orosz vezetés Ukrajna helyzetével összefüggésben nyilatkozott, hogy garanciákat vár a NATO-tól arra, hogy nem bővít keleti irányban,

amit viszont például Magyarország és térsége a biztonság szempontjából helyesnek találna.

"Ilyen garanciákat értelemszerűen sem a NATO nem fog adni Oroszországnak, de az egész orosz nyilatkozat ukrán kontextusban és kifejezetten Washingtonnak szólt" - tette hozzá Stepper Péter.

Hogy a NATO bővítése egyébiránt napirenden van-e, arról azt mondta, Bosznia és Koszovó kapcsán igen, mindkét ország elfogadott egy cselekvési akciótervet, igaz, Koszovót egyes (NATO-tag) országok nem ismerik el, és amíg ez nem rendeződik, bővítés nem várható. Várhatóan még évekig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×