Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Participants sit in front of the Nato logo during the NATO summit in Newport, South Wales, 4 September 2014. World leaders from about 60 countries are coming together for a two-day NATO summit taking place from 04-05 September 2014.  PHOTO: MAURIZIO GAMBARINI/dpa | usage worldwide   (Photo by Maurizio Gambarini/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Maurizio Gambarini/picture alliance/Getty Images

Finn és svéd NATO-tagság? – A szakértő szerint a sorok között van a szavak igazi értelme

Stepper Péter szerint az északi államok a világhatalmaknak üzentek, hogy a fejük fölött ne egyezkedjenek, Moszkva viszont a NATO-bővítés ügyét kifejezetten ukrán összefüggésben feszegeti. A helyzet nem egyszerű, mert közben a NATO-nak saját érdekei is vannak.

Újévi beszédében a finn és a svéd miniszterelnök is megemlítette, hogy országuk fenntartja magának a lehetőséget, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.

Stepper Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint

a csatlakozási szándék nem valós,

csupán egy üzenet a NATO és Oroszország felé, hogy ne hozzanak döntést a fejük felett.

"Izgalmas felvetést hallottunk a két miniszterelnöktől az új év kezdetén. Ugye a NATO-n belül van egy folyamatos partnerségi kapcsolattartás a nem NATO-tagállamokkal, a szóban forgó két ország kapcsolattartása márpedig eléggé intenzív. Maga

a csatlakozás kérdése már bizonyos értelemben napirenden is volt, meg nem is,

lévén hogy Svédországban közjogilag, alkotmányban rögzített, hogy katonailag semleges ország, míg Finnország bár nem semleges, de fekvése miatt kénytelen egyensúlyt fenntartani a nyugati és a keleti hatalmakkal lévő kapcsolatában" - ecsetelte Stepper Péter.

Szerinte ennek dacára mindkét ország szeretne fenntartani egyfajta "manőverezési képességet, lehetőséget", hogy önállóan dönthessen, ha valaha felmerül a NATO-csatlakozás kérdése.

Mit akar a NATO?

Hogy a NATO-nak szüksége lenne-e a két északi ország belépésére, arra azt mondta: akut szükségszerűségként a NATO-ban biztosan nem jelentkezik az igény. Másfelől viszont "a térség földrajzi fekvése miatt különösen fontos terület".

Mint felidézte,

a "nyilatkozatháború" azzal indult, hogy az orosz vezetés Ukrajna helyzetével összefüggésben nyilatkozott, hogy garanciákat vár a NATO-tól arra, hogy nem bővít keleti irányban,

amit viszont például Magyarország és térsége a biztonság szempontjából helyesnek találna.

"Ilyen garanciákat értelemszerűen sem a NATO nem fog adni Oroszországnak, de az egész orosz nyilatkozat ukrán kontextusban és kifejezetten Washingtonnak szólt" - tette hozzá Stepper Péter.

Hogy a NATO bővítése egyébiránt napirenden van-e, arról azt mondta, Bosznia és Koszovó kapcsán igen, mindkét ország elfogadott egy cselekvési akciótervet, igaz, Koszovót egyes (NATO-tag) országok nem ismerik el, és amíg ez nem rendeződik, bővítés nem várható. Várhatóan még évekig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×