Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Több mint százezren tüntettek a francia kormány járványpolitikája ellen

Több mint százezren tüntettek Franciaországban a párizsi kormány járványpolitikája ellen szombaton, amellyel az eddiginél jobban megnehezítené az oltatlanok életét.

Országszerte 105 200-an vettek részt a megmozdulásokon, csak Párizsban 18 ezren vonultak utcára - közölte a belügyminisztérium.

Zavargásokra is sor került, amelyekben tíz rendőr megsérült. Harmincnégy embert előállítottak.

A december 18-i tiltakozáson negyedennyien vett részt.

Emmanuel Macron francia elnök a héten azt mondta: kifejezetten bosszantani szeretné az oltatlanokat. Szavai országszerte nagy felzúdulást keltettek. A francia nemzetgyűlésben is heves vita kerekedett csütörtökön, amikor első olvasatban elfogadták a kormány törvénytervezetét, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakul át. A javaslatot a jobboldali ellenzéki többségű szenátus a jövő héten vitatja meg a végszavazás előtt.

A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) jelenleg a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.

Január 15-étől - a törvénytervezet értelmében - ezekre a helyekre kizárólag a háromszor oltottak léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig nem vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A tervezet 12 éves kortól írja elő az igazolás használatát, de az ellenzéki képviselők javaslatára az iskolai rendezvényekhez csak 16 éves kortól lesz kötelező az oltási igazolás.

Az intézkedéssel a kormány nyomást akar gyakorolni arra a csaknem 5 millió emberre - az oltásra jogosultak 9 százalékára -, aki még nem kérte a koronavírus elleni oltást. Franciaországban jelenleg felfutóban van a járvány az omikron variáns miatt. Egészségügyi források szerint több mint 3800 embert ápolnak intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában 303 669-cel nőtt a fertőzöttek száma, és 143-mal a halálos áldozatoké. A járvány kezdete óta legalább 125 349-en vesztették életüket Covid-19-ben.

A franciák 79 százaléka megkapta már az első oltását, 77,1 százaléka pedig a másodikat is. Több mint 28,2 millió embernek az emlékeztető oltást is beadták.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×