eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának főtitkára felszólal a vucsangi felkelés 110. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2021. október 9-én. 1911-ben ezen a napon ért véget a Vucsang-felkelés, amely a Csing-dinasztia végét és Kínai Köztársaság megalakulását eredményezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipej

Szakértő: Kína nem támogatna egy esetleges orosz intervenciót fegyveresen

Salát Gergely sinológus szerint új aktualitások vannak, amelyek miatt a felek a másik érdekeit nem sértő céljukhoz támogatást szereznének.

Közös geopolitikai fellépés a nyugati nyomással szemben – Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint ez a legfontosabb pillére az Oroszország és Kína közötti együttműködésnek. A szakértőt azzal összefüggésben kérdeztük, hogy a két ország vezetői csütörtökön videokonferenciát tartottak mások mellett a legfontosabb külpolitikai törekvésekről.

"Kölcsönösen támogatták egymást a legfontosabb külpolitikai törekvésekben. A két felet az szorítja össze, hogy mindketten az Egyesült Államoknak és szövetségi rendszereinek riválisai, ellenfelei, illetve annak vannak kikiáltva.

Ellenségem ellensége a barátom alapon

az elmúlt években az oroszok és a kínaiak nagyon szorosra fűzték a kapcsolataikat, és most adódott néhány aktualitás, amellyel kapcsolatban fontosnak tartották a felek megerősíteni a kapcsolataikat" – ecsetelte Salát Gergely.

Mint kifejtette,

  • Oroszország az ukrajnai események miatt biztonsági garanciákat szeretne kapni a nyugattól, hogy a NATO nem veszi fel Ukrajnát, az ország köztes terület marad Oroszország érdekszférájában,
  • Kína pedig a Dél-Kínai-tengeren és a távol-keleten igényli, hogy "Oroszországnak vethesse a hátát".

E két prioritás pedig a két nagyhatalom törekvéseit – mint Salát Gergely megjegyezte – nem keresztezi.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Kína támogatná-e Oroszországot fegyveresen is, ha arról lenne szó, a szakértő azt mondta: nem.

"Kínának az a külpolitikai doktrínája, hogy nem köt katonai szövetségeket, nincsenek is ilyenjei. Politikai támogatásról van szó. És nem mindegy, hogy ha az orosz exportot nyugati embargó sújtja, akkor Kína átvesz-e orosz termékeket, hajlandó befektetni Oroszországban, enyhítve a szankciók hatásait."

Azt nem tartja kizártnak, hogy

katonai szövetségről a jövőben azért szó lehet,

augusztusban például előfordult, hogy orosz hadgyakorlat volt kínai területen, a történelemben példátlan módon, de ennek jövője nyilvánvalóan függ a nyugati nyomástól. És nem csak a katonai szövetség létezik, hanem például a haditechnikák megosztásai is; a kínai hadsereg nagyrészt orosz-szovjet eszközökkel van felszerelve.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×