Infostart.hu
eur:
354.07
usd:
310.11
bux:
139081.97
2026. június 30. kedd Pál
II. Erzsébet brit uralkodó a skót parlament új ülésszakának megnyitóján Edinburghben 2021. október 2-án. A májusi skóciai parlamenti választásokon a függetlenségre törekvő kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) és a függetlenséget pártoló erők többséghez jutottak a parlamentben és elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett. A skót kormány 2023 vége előtt mindenképpen szeretné megrendezni a referendumot.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Pool/Jane Barlow

Barbados kiszabadult a brit birodalomból

November 30-án köztársasággá alakult a sziget, így a királynő birodalmainak száma eggyel csökken.

Az egykori brit gyarmat már 1966 óta független, tavaly október óta tervezi, hogy köztársasággá alakulva végleg maga mögött hagyja múltját. Sandra Mason főkormányzó válik a 300 ezer lakosú terület első miniszterelnökévé, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság és Barbados közt a viszony ellenségessé vált volna. Ennek bizonyítéka, hogy Károly herceg is ott volt a ceremónián, beszédet is mondott.

Az eseményen katonai tiszteletadás mellett levonták a királyi lobogót és átadták a brit királyi háznak. A karibi szigetország azonban továbbra is a brit nemzetközösség része marad.

A fővárosban, Bridgetownban ünnepélyes ceremónia keretében feleskették az új köztársaság első elnökét, a 72 éves Dame Sandra Masont, aki 2018 óta az ország főkormányzója, vagyis a korábbi államfő, az angol királynő képviselője volt az országban.

A köztársasági elnököt a parlament választotta meg. November 30-i eskütétele egybeesik az ország függetlené válásának 55. évfordulójával.

Az első brit gyarmat volt

A CNN cikke szerint a barbadosi döntéshez hasonlóra az elmúlt harminc évben nem volt példa: utoljára Mauritius váltotta le ilyen módon a királynőt 1992-ben. Egy, a királyi családhoz közel álló forrás szerint a döntés egyáltalán nem volt hirtelen vagy meglepő, hanem a barbadosiak akaratát fejezi ki.

"A köztársasággá válás egyfajta felnőtté válás. Én ahhoz hasonlítom, amikor egy gyermek felnő, saját háza és jelzáloghitele lesz,visszaadja a szüleinek a kulcsokat, mert továbblép" - fogalmazott Guy Hewitt, aki 2014-2018 között az Egyesült Királyság barbadosi főképviselője volt.

A karibi szigetre négyszáz éve érkezett az első brit hajó: az 1627-ben alapított gyarmat volt az első a brit kolóniák sorában.

A sziget a magánvagyon komoly forrásává vált a következő századokban a cukor és a rabszolgakereskedelem hatására.

Ez volt az angol gyarmatosítás első laboratóriuma a trópusokon, itt hoztak először olyan törvényeket az angolok, amelyek megkülönböztették az általuk "négernek" nevezett emberek jogait. Az itteni precedens került át később Jamaicára, a Karolina-szigetekre és a Karib-térség többi részére.

A cukorexporton kívül mára az idegenforgalom és a bankszektor is fontos bevételi forrás lett.

Barbadosi viták a köztársaságról

A királynő államfői szerepe az egykori gyarmaton jórészt szimbolikus volt, ugyanakkor a szigetország számos lakója számára a brit korona az idegen hatalmat és a rabszolgatartás korát idézte fel.

A vita a teljes függetlenedéssel kapcsolatban évtizedes múltra tekint vissza, a döntés alapját az adta, hogy Barbados elég érettnek bizonyult arra, hogy teljes mértékben önállóvá válhasson. A legtöbb helyi támogatta is azt, de voltak olyanok, akiket az átmenet folyamata és hossza aggaszt.

Barbadost kedvelt

turistacélpontként nagyon megviselte a koronavírus-pandémia:

egyesek véleménye szerint most emiatt is akar az ország vezetése figyelmet szerezni és gyorsan végigvinni a változást, miközben akadnak olyanok, akik úgy szerették volna szülőhelyüket köztársasággá tenni, hogy egy hosszabb, a köztársaság szót tartalommal megtöltő folyamatként, közösen dolgozzák ki, mi is az, amit ettől a változástól várnak. A barbadosi vezetés a végjátékra fókuszált az átmenet helyett, gondolják sokan.

Jöhetnek még követők

A következő években több egykori gyarmat is követheti Barbados példáját. A tény, hogy Károly herceg felszólalt ünnepségen, arra utal, Nagy-Britannia támogatja a hasonló átmenetet. Akár Jamaica is lehet az újabb, hasonlóképp cselekvő egykori gyarmat, de megeshet, hogy a következő, a nemzetközösségből ilyen módon kiszakadó terület vár még arra, hogy megtegye a lépést, és csak II. Erzsébet uralkodásának vége előtt függetlenedik.

A királynő iránti mély tisztelet jellemzi a legtöbb egykori gyarmatot, így a 95 éves uralkodó uralma alatt talán nem lesz több hasonló esemény.

Nem Barbados egyébként az első karibi ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely köztársasággá vált: Guyana már 1970-ben az lett - csupán négy évvel a függetlenné válás után -, és köztársaság lett még Trinidad és Tobago 1976-ban, valamint a Dominikai Közösség is 1978-ban.

Címlapról ajánljuk
Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

Gaál Áron: maximum 7–10 napra lehet pontos időjárás-előrejelzést készíteni, és annak is megvannak a korlátai

A légkör kaotikus természete miatt 7–10 napnál hosszabb távra nem lehet megbízható vagy pontos időjárás-előrejelzést készíteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Gaál Áron hozzátette: a csapadék-előrejelzés az egyik legkomplexebb feladat a meteorológiában. Azzal együtt valószínű, hogy a mostani „hőkupolának” heves zivatarok vetnek majd véget valamikor a hét közepén.

Orbán Viktor és Magyar Péter is reagált Hajdu János kihallgatásának hírére

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját, Hajdu Jánost. Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai indíttatású eljárásról beszélt és kiállt a volt TEK-parancsnok mellett, míg Magyar Péter kormányfő feltette a kérdést: „Vajon ki lesz a következő?”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Megnyugodtak a befektetők, zöldben zártak az amerikai tőzsdék

Megnyugodtak a befektetők, zöldben zártak az amerikai tőzsdék

A befektetők a nap folyamán kiemelt figyelemmel követték az iráni fejleményeket. A hétvégén a felek még újabb támadásokat hajtottak végre egymás ellen, majd vasárnap megállapodtak az ellenségeskedések felfüggesztéséről, valamint arról, hogy biztosítják a hajók szabad áthaladását a Hormuzi-szoroson. A megállapodás tartósságával kapcsolatos bizonytalanság a tőzsdei mozgásokban is visszatükröződött: az ázsiai részvénypiacok vegyesen teljesítettek, Európában iránykeresés jellemezte a kereskedést, miközben az amerikai piacokon kedvezőbb volt a hangulat, bár a technológiai szektorban továbbra is maradt a volatilitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×