A brüsszeli testület a tervek szerint csütörtökön készül közzé tenni új javaslatát, amely a tagországok közötti utazási szabályok egyeztetett normáihoz igyekszik új közös támpontokat ajánlani.

A brüsszeli Politico által megszellőztetett tervezet legfontosabb újdonsága az lehet, hogy az egyeztetett utazási szabályok szempontjából másodlagossá tennék a származási országok kockázat szerinti besorolását, amit jelenleg a különböző színkódokkal fejeznek ki.

Ha a testület javaslata elnyeri a tagországok egyetértését, a jövőben valamely tagállamba történő belépéskor

elsődlegesen nem az fog számítani, hogy az illető melyik országból jött, hanem hogy személy szerint az ő védettségi státusza miként fest.

A változást brüsszeli körökben úgy jellemzik, mint hogy az eddigi országalapú megközelítést felváltanák az egyénekre lebontott Covid-helyzet vizsgálatával.

Mindez azt is jelenti, hogy szemben a jelenlegi gyakorlattal, mikor is bizonyos országokból érkezve automatikusan karantén várhatott a beutazóra, eztán a személyes digitális Covid-igazolvány adatai lesznek az irányadók.

A módosítást értelemszerűen az oltottsági arány folyamatos növekedése, illetve az EU-szintű védettségi igazolvány fokozatos általánossá válása teszi lehetővé.

Bizottsági részről hangsúlyozzák, hogy

formálisan továbbra sem tesznek különbséget beoltott és be nem oltott polgárok között.

Az új helyzetben is mindkettőnek szabadságában áll majd utazni, csak míg az első csoportba tartozók számára elegendő (bárhonnan is érkezik) az oltottság (vagy fertőzésből történt eredményes kigyógyulás) érvényes igazolása, addig az utóbbiak rendszeres tesztekkel kell majd, hogy demonstrálják nem fertőző állapotukat.

Hatósági részről nem titkoltan azt remélik, hogy az utóbbival járó többletintézendők alkalmasint további, eddig be nem oltott személyt vehet majd rá arra, hogy felvegye a folyamatos védettséget jelentő oltást.

Változni fognak egyúttal az egyes országok kockázati megítélésének a paraméterei is. Jelenleg a fertőzöttek száma, lakossági aránya, illetve a fertőzés gyorsasága határozza meg valamely ország kockázati besorolását. A jövőbeni „járványtérképen” azonban

egy-egy ország státuszát az is befolyásolja majd, hogy miként fest a lakosság átoltottságának aránya.

Mivel a Covid-igazolványok státusza a fentiek fényében még inkább felértékelődik majd, az azon közölt információ megbízhatósága is növekvő jelentőségre tesz szert. E szempontból mindenekelőtt a már felvett oltások időben kifejezhető hatásossága a kulcskérdés, miért is fokozott vizsgálatnak vetik alá a védettség időtartamának bizonyítható nagyságát, és ha csökkenés mutatható ki, akkor további oltások beadása is előírhatóvá válhat. Jelenleg a harmadik oltás fokozatos általánossá tétele lehet a következő lépés.

Az utóbbi kapcsán amúgy Andrea Ammon, az európai járványmegelőzési és felügyeleti központ (European Centre for Disease Prevention and Control – ECDC) vezetője szerdán már arról beszélt, hogy

az ECDC szerint a harmadik oltás beadását célszerű lenne valamennyi 40 évesnél idősebb személy esetétben általánossá tenni.

Összességében az európai uniós utazási szabályokban esedékes módosításokat bizottsági részről úgy jellemezték, mint ami az unión belül a személyek minél szabadabb mozgása, illetve a járványügyi védettség fenntartása között igyekszik optimális középutat találni.