Infostart.hu
eur:
383.82
usd:
329.98
bux:
108103.46
2025. december 8. hétfő Mária

Új állítás a Kurszk tengeralattjáró tragédiájáról

Egy nyugalmazott admirális állt elő a részletekkel.

A Kurszk orosz tengeralattjáró pusztulását 2000-ben az okozta, hogy összeütközött egy NATO-tengeralattjáróval - állította egy nyugalmazott orosz tengernagy egy interjúban.

Vjacseszlav Popov nyugalmazott admirális, aki az orosz Északi Flotta parancsnoka volt a haditengerészeti gyakorlat során bekövetkezett katasztrófa idején, a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek elmondta: a NATO tengeralattjárója véletlenül ütközött neki a Kurszknak, miközben közelről követte. Popov szerint a nyugati tengeralattjáró is megrongálódott a robbanás során, és vészjelzést adott le a térségben. A volt tengernagy nem nevezte meg a NATO-tengeralattjárót, és elismerte, hogy nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani állításait.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nem kommentálta az értesülést, és emlékeztetett: a hivatalos nyomozás eredménye szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt.

Popov - akit akkoriban sokan bíráltak arra hivatkozva, hogy lassan és szakszerűtlenül reagált a szerencsétlenségre -, már korábban is beszélt az ütközésről, azonban nem ilyen nyíltan és részletesen.

Orosz médiaértesülések szerint két amerikai és egy brit tengeralattjáró is a térségben tartózkodott a szerencsétlenség időpontjában.

Az orosz Északi Flotta Kurszk tengeralattjáró cirkálója 2000. augusztus 12-én, a Barents-tengeren süllyedt el két erős robbanást követően. A hivatalos vizsgálat eredményei szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt, amelyen repedések keletkeztek, és ez robbanásokhoz vezetett. A 949A Antej (a NATO-kód szerint Oscar-II) típusú jármű ezt követően 108 méter mélyre süllyedt. A tengeralattjáró fedélzetén 118-an tartózkodtak: a legénységen felül vezérkari tisztek és a kaszpijszki Dagdizel torpedógyár civil szakértői. Többségük azonnal életét vesztette.

A 108 méter mélyre süllyedt tengeralattjáróban legtovább, egyes haditengerészeti tisztségviselők szerint, vélhetőleg napokig, a tat 9. rekeszében tartózkodó 23 tengerész maradt életben. A hivatalos nyomozás ezzel szemben azt állította, hogy valószínűleg a teljes legénység meghalt szénmonoxid-mérgezésben a robbanást követő nyolc órán belül, még mielőtt bármiféle segítség megérkezhetett volna.

Az orosz hadsereg órákig késlekedett a kutatás megindításával, és a hatóságok elutasították a felajánlott nyugati segítséget. Több sikertelen kísérletet követően Moszkva végül mégis beadta a derekát, és augusztus 21-én norvég búvároknak sikerült kinyitniuk a 9. rekesz alsó búvónyílását, de már senkit sem találtak életben. Az áldozatok holttestének kiemelése hónapokig tartott, háromnak közülük nyoma veszett.

A Kurszk roncsát 2001 októberében emelték ki a vízből.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

Bódis László: hazatérő és „rising star” tudósok, külföldi „nagy nevek” köré épül az új magyar tudásközpont-hálózat

A kutató az első, köré kell felépíteni azt a környezetet, ami vonzza a tehetségeket egy tudásközpontban – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Világhírű és Nobel-díjas tudósok, illetve feltörekvő tehetségek köré, hosszú távú állami támogatással és nemzetközi együttműködéssel épülnek új központok.

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Zöld utat kaphat Budán Schmidt Mária lakóprojektje

Engedélyt kaphat a BIF, azaz a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. egy XII. kerületi lakóingatlan felépítésére, miután a kerületi képviselőtestület október közepén egyhangúlag elfogadta a helyi építési szabályzat módosítását - írta meg a Magyar Narancs. Ez a módosítás többek között a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő, Városmajor utcai ingatlanon teszi majd lehetővé az eddigi szabályozáshoz képest jóval több lakás építését. Cserébe a BIF beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×