eur:
411.7
usd:
395.31
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Helyszínelők dolgoznak Kongsbergben 2021. október 13-án, miután egy férfi íjjal lövöldözött a norvég fővárostól, Oslótól mintegy 80 kilométerre délnyugatra fekvő városban. A támadásnak öt halálos áldozata van, két ember megsebesült,  köztük egy szolgálaton kívüli rendőr is.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB/Terje Pedersen

A norvég terrorelhárítás szerint bármikor történhet a kongsbergi íjas ámokfutáshoz hasonló

A norvég terrorelhárítás vezetője úgy vélekedik, egy Norvégiához hasonlóan nyitott társadalomban az ilyen cselekedeteket előre jelezni és megelőzni sem könnyű, a rendőrségen múlik minden.

Öt ember halálával és három ember megsebzésével végződött október 13-án az a terrortámadás, amelyet a 37 éves dán állampolgár, Espen Andersen Braathen követett el Kongsbergben íj, nyilak és meg nem nevezett szúrófegyverek használatával.

Az északi ország belföldi hírszerzése (PST) szerint hasonló cselekmények a jövőben is előfordulhatnak Norvégiában - írja a Euronews.

"Egy ilyen típusú támadás, amelyet egy személy hirtelen felindulásból, egyszerű eszközökkel hajt végre, újra bekövetkezhet. Ez vitára kényszerít bennünket azzal kapcsolatosan, milyen kockázatokkal kell együtt élnünk egy demokratikus és nyitott társadalomban" - mondta Arne Christian Haugstoeyl, a PST terrorelhárítási vezetője az Aftenposten című norvég lapnak adott szombati interjújában.

Abban, hogy milyen kimenetele lehet egy jövőbeni hasonló akciónak, nem annyira a hírszerzés teljesítményének lesz szerepe a szakember szerint, hanem annak, hogy a rendőrség milyen gyorsan reagál az esetre.

Azt nem tudják megígérni, hogy a terrorelhárítás ki tudja védeni még egy ilyen támadás bekövetkeztét.

Andersen Braathen már évekkel ezelőtt fenyegető videót tett közzé az interneten, amelyről a PST 2017-ben értesítette a rendőrséget. A férfit akkor már egy ideje figyelték.

"Sajnos sokan vannak, akik gyűlölködő és fenyegető kijelentéseket tesznek az interneten. Hetente rengeteg olyan fotót, kommentet és posztot látunk, amelyek még Andersen Braathen évekkel ezelőtti videójánál is jelentősen durvábbak és szélsőségesebbek" - mondta Haugstoeyl az Aftenpostennek.

Arra a kérdésre, hogy ha valamit másképpen tettek volna, vajon megelőzhető lett volna-e a támadás, úgy válaszolt: megvárja az esettel kapcsolatosan zajló, független vizsgálat eredményeit, mielőtt a kérdésről nyilatkozna. A vizsgálat tárgya a rendőrség késlekedése a férfi letartóztatásában.

Az elkövető egyébként

elismerte a gyilkosságokat.

A norvég rendőrség előzetes véleménye szerint mentális betegsége áll a történtek hátterében, ezért az iszlám vallásra való áttéréséről adott vallomása nem a legfontosabb vonal a nyomozásban.

Az első hírek szerint íjjal és nyíllal végzett áldozataival a férfi, ám később a rendőrség már arról beszélt, hogy leszúrta őket.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×