Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 26. külügyminiszteri tanácskozásának első napi ülésén Pozsonyban 2019. december 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Oroszország felfüggeszti a NATO-val való kapcsolattartást

Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette be Moszkvában. Sőt.

Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Oroszország emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetségnek a belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodája tevékenységét is.

Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek "ellenséges tevékenységet" folytattak.

"A NATO céltudatos lépéseinek következtében gyakorlatilag nincsenek meg a megfelelő feltételek az elemi diplomáciai tevékenységhez, és a NATO lépéseire válaszul felfüggesztjük állandó NATO-képviseletünk munkáját, beleértve a katonai főképviselőnkét is, valószínűleg november 1-jétől, de ez talán eltart még néhány napig" - mondta Lavrov.

Közölte, hogy az orosz intézkedésekről a NATO Nemzetközi Titkársága már értesítést kapott. Elmondta, hogy

a NATO-nak az Oroszországgal történő kapcsolattartáshoz a belgiumi orosz nagykövetséghez kell fordulnia.

"Oroszország nem fog többé úgy tenni, mintha a NATO-hoz fűződő kapcsolatokban rövidtávon bármilyen változás lehetséges lenne" - mondta Lavrov.

Vasárnap vált ismertté, hogy Lloyd Austin, az Egyesült Államok Tbiliszibe és Kijevbe készülő vezetője látogatása során bejelenteni szándékozik, hogy a NATO kapui nyitva állnak Grúzia és Ukrajna előtt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a France 5 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság "a legrosszabb forgatókönyvet" és az orosz nemzetbiztonság "vörös vonalainak" átlépését is jelentené. Peszkov arra figyelmeztetett, hogy "ez az a forgatókönyv, amely aktív intézkedésekre kényszerítheti Oroszországot saját biztonságának szavatolása érdekében".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×