Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.47
bux:
144814.19
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Újabb amerikai nagykövetségen találtak Havanna-szindrómás dolgozókat

Öt olyan család tagjainál jelentkeztek a hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel járó tünetek.

Az Egyesült Államok bogotái nagykövetségén is észleltek Havanna-szindrómás eseteket – erősítette meg Ivan Duque kolumbiai államfő a The Wall Street Journal című napilap értesülését.

New York-i látogatásán a kolumbiai elnök elmondta, hogy tudomásuk van a rejtélyes tünetegyüttes előfordulásáról az amerikai nagykövetségen, de mivel csak a külképviselet amerikai alkalmazottai érintettek, az ügyben az Egyesült Államok vizsgálódik.

A The Wall Street Journal úgy értesült, hogy legalább öt olyan család tagjainál jelentkeztek a hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel járó Havanna-szindróma tünetei, akik a kolumbiai nagykövetséggel kapcsolatban állnak.

Az Egyesült Államok bogotái nagykövetsége az egyik legnagyobb külképviselete a világon. Az amerikai diplomaták mellett a titkosszolgálat több ügynöke és a kábítószerellenes hatóságok számos tisztségviselője is jelen van a kolumbiai fővárosban.

A szindrómát először 2016-ban észlelték az Egyesült Államok és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazottainál. Később napvilágra kerültek esetek Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is, legutóbb pedig júliusban derült ki, hogy az osztrák fővárosban akkreditált amerikai diplomaták és más kormányzati alkalmazottak körében is tapasztalták a tisztázatlan eredetű megbetegedéseket.

Az Egyesült Államok tudományos akadémiájának egy jelentése szerint "rádióhullámok célzott energiája" okozhatja a szindrómát. Washington szerint Oroszország állhat a háttérben.

Joe Biden amerikai elnök pénteken írta alá azt a törvényt, amely anyagi kártérítést biztosít a Havanna-szindróma áldozatainak.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×