Az EU-huszonhetek hatodik éve próbálnak közös nevezőre jutni egy átfogó menekültügyi csomagról, mindmáig eredménytelenül, aminek jelentős részt az egymás közötti tehermegosztás mikéntje – mindenekelőtt a már uniós területen lévő menekültek más tagállamokba történő áthelyezhetősége – körüli meddő vita volt eddig az oka.

Szkínasz, aki elnökhelyettesi minőségében migrációs kérdésekért is felel – Ylva Johansson belügyi és migrációs politikai biztossal együttműködve – hétfőn a brüsszeli Euractivnak adott nyilatkozatában emlékeztetett, hogy a testület „átfogó javaslata” már az asztalon van.

Ez szerinte a migrációs kérdés valamennyi vetületével foglalkozik, a külső határvédelemtől a forrásországokkal való együttműködésen át a humanitárius vetület kezeléséig, és csak az egymást gyakran blokkoló, eltérő tagállami vélemények közelítésén múlik, hogy mikorra sikerül uniós szinten közös nevezőre jutni.

Szavaiból mindenesetre kitűnt, hogy

mindaddig, amíg az unió meghatározó súlyú országaiban választásokra készülnek, ez az „egymáshoz közeledés” szerinte csak kevéssé valószínű,

utána viszont nagyon felgyorsulhat a folyamat, hiszen az egész EU szempontjából meghatározó jelentőségű ügyről van szó.

A mostani afganisztáni válság és az ebből következő afgán menekültvonulás kapcsán Szkínasz óvatos optimizmussal értékelte a kialakult helyzetben Törökország reagálását, elismerve, hogy „Törökország jelenleg a helyes üzenetet közvetíti a menekültek kezelését illetően” a külvilág felé. Más szóval, egyelőre védi határait és nem igyekszik EU-területek felé „továbbküldeni” a határait elérő afgán menekülteket.

A brüsszeli portál külön kérdésben firtatta jogvédői szervezetek azon értesülését, amely kifogásolja, hogy

a görög hatóságok már a tengeren azonnal visszafordítanak menekülteket szállító hajókat, esélyt sem adva menedékjogosultságuk elbírálására.

Az említett szervezetek külön független ellenőrzési mechanizmus létrehozását sürgetik az efféle incidensek kivédésére.

Válaszában Szkínasz – aki maga is görög – úgy vélte, hogy a menekültek alapvető jogainak tiszteletben tartását már a meglévő uniós joganyag is a szükséges előírásokkal szavatolja, és ennyiből nem új mechanizmusok létrehozására, hanem a meglévők végrehajtására van szükség.

A bizottsági alelnök egyúttal kétkedően szólt a közelmúltban elfogadott azon dán törvényről, amely szerint a menedékkérők ügyeit ezután EU-területen kívül kell majd elbírálni. Mint fogalmazott,

„nem szerencsés” az európai uniós vonatkozású ügykezelést „harmadik országoknak kiszervezni’,

e helyett szerinte az EU-országoknak és intézményeknek saját hatáskörben is képesnek kellene lenniük mindenkinek elfogadható megoldást találni.

Ezzel egy időben jelentette az ugyancsak brüsszeli EUobserver, hogy egy EU-tanácsi dokumentum számára készült holland kormányzati vélemény ellenezte, hogy további jogvédelmi eszközöket biztosítsanak azon menedékkérőknek, akiket a fogadó ország hatóságai tartózkodásra nem jogosultnak minősítettek, és önkéntes visszatérésre szólítottak fel.

A jogvédelem bővítése csak további kérelmezési körök kezdeményezésére serkenthetik a bevándorlókat, tovább lassítva és nehezítve visszatérésük elérését – állt a brüsszeli portál által szemlézett EU-tanácsi belső munkaanyagban.

A jelentés ennek kapcsán emlékeztetett, hogy becslések szerint

a visszatérésre felszólított bevándorlók mintegy harmada volt eddig valóban kész hazautazni.

Az EU-huszonhetek egyik kiemelt törekvése ezen az arányon jelentős mértékben javítani.