Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Adamecz Imre címzetes főorvos háziorvos beolt egy férfit az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcinájának második adagjával nyíregyházi háziorvosi rendelőjében 2021. június 24-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Az AstraZeneca-oltás nagyon ritka mellékhatását azonosították

Mintegy 592 millió adag oltóanyag beadása után 833 ilyen esetet jelentettek világszerte.

Az Európai gyógyszerügynökség bejelentette, hogy az AstraZeneca cég koronavírus elleni oltóanyaga a Vaxzevria, igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként (GBS) ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat.

A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága úgy döntött, hogy a szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra.

A GBS esetén a szervezet saját immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket, ami típusosan az alsó végtagokban kezdődő, szimmetrikus végtaggyengeséggel és zsibbadással jár. Akut fázisában a betegség életveszélyessé válhat.

Július végéig mintegy 592 millió adag oltóanyag beadása után 833 GBS-esetet jelentettek világszerte.

Júniusban az EMA a Johnson and Johnson gyógyszercégvakcinájával kapcsolatban hívta fel a figyelmet a szindróma kialakulásának kockázatára.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×