Aggasztónak nevezte a Kínában épülő új rakétasilókat Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Kiemelte, hogy az atomarzenál bővítése mindenféle korlátozás nélkül és teljességgel átláthatatlanul zajlik.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója ennek kapcsán az InfoRádiónak kifejtette: az elmúlt hónapokban derült ki műholdfelvételek alapján, hogy Kína nagy silóépítési kampányba kezdett több helyen az országban, például az amúgy is problémás Hszincsiang tartományban.

„Ez nyilván normális helyzetben nem lenne különösen új, hiszen azt tudjuk, hogy Kína egy atomhatalom és nyilván azokat az atomrakétákat valahol tartani kell, amelyekkel rendelkezik. Most viszont annyira Kína-ellenes hisztéria uralkodik a világban, hogy bármit csinálnak a kínaiak, rögtön beléjük kötnek, ezúttal a NATO-főtitkár” – mondta Salát Gergely.

A szakértő szerint Kína abból a szempontból különleges, hogy az egyetlen jelentős atomhatalom, amely nyilvánosan bejelentette, hogy nem használ elsőként nukleáris fegyvert, illetve nem használ nukleáris fegyvert nem nukleáris hatalmak ellen – míg az Egyesült Államok ilyen ígéretet nem tett.

Salát Gergely kiemelte: Kínának a becslések szerint 350 rakétája van nukleáris robbanófejjel, az Egyesült Államokban és Oroszországban viszont négyezer, tehát egy nagyságrendnyi különbség látható a mennyiség között.

„Lehet, hogy ezt a különbséget a kínaiak most valamelyest csökkenteni akarják, az viszont nyilvánvaló, hogy ennek a törekvésnek az amerikaiak nem örülnek, és azt azért joggal feltételezhetjük, hogy a NATO főtitkára nem valamiféle közös NATO-álláspontot fogalmazott meg, hanem az amerikai álláspontot közvetítette” – tette hozzá.

A fegyverkezési versenyről a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy fogalmazott, hogy kitört a második hidegháború, csak most nem a Szovjetunió az egyik főszereplő, hanem Kína az Egyesült Államok mellett.

Az amerikaiak nem nagyon rejtik véka alá, hogy Kínát riválisnak, ellenfélnek, sőt ellenségnek tekintik,

ezt lényegében beírták a nemzetbiztonsági stratégiájukba is, ezért a kínaiak nyilvánvalóan szeretnének valamiféle egyensúlyt kialakítani – fogalmazott.

A szakértő természetes törekvésnek nevezte, hogy a különbséget a kínaiak szeretnék minél jobban kiegyenlíteni, bár egy atomháború esetén tulajdonképpen mindegy, hogy 300 vagy 3000 robbanófejjel rendelkezik egy ország, az mindenképpen az országok, sőt valószínűleg az egész világnak a teljes pusztulásával járna.

Salát Gergely szerint

a hidegháborúnak a frontja az ázsiai csendes-óceáni térség.

Kína a dél-kínai és kelet-kínai-tengeri szigetek közül néhányra szeretnék kiterjeszteni a hatáskörét, hogy a védelmi vonalat kijjebb tolják a szárazföldtől.

„Attól nem kell félni, vagy a kínaiak arra készülnének, hogy Los Angelesben partra szállnak, de arra készülnek, hogy meg tudják akadályozni, hogy adott esetben az amerikaiak Sanghajban partra szálljanak” – hangsúlyozta.

Litvánia és Kína között konfliktus alakult ki a tajvani litván képviselet megnyitása illetve hongkongiak befogadása miatt. Erről a szakértő azt mondta: egyfajta tesztelése folyik annak, hogy egyrészt a is kelet-európai országok meddig mennek el amerikai érdekek érvényesítésében Kínával szemben, másrészt pedig, hogy az Európai Unió és az uniós tagállamok mit tehetnek meg és mit nem, hol húzódnak a vörös vonal a kínaiak számára.