Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt, az SNP vezetője nyilatkozatot tesz edinburghi hivatalában 2019. december 19-én. Sturgeon hivatalosan felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Neil Hanna

Harc a függetlenedésért - Skócia újrakezdi

A gyújtópont a brexit, hisz az unión belül is van élet...

A koronavírus-járvány miatt tartott szünet után újból elkezdődik a skóciai függetlenségi népszavazást előkészítő munka - mondta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.

Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője az edinburghi parlamentben tartott kedd esti tájékoztatóján kijelentette: az újabb referendumot csak a járvány visszavonulása után lehet megtartani, de a skót kormány 2023 vége előtt mindenképpen szeretné megrendezni a népszavazást.

Nicola Sturgeon kijelentette: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján

"kétség sem férhet ahhoz", hogy megvan a demokratikus mandátum a függetlenségi népszavazás kiírásához.

A skót kormányfő arra utalt, hogy a májusi skóciai parlamenti választásokon az SNP-é lett messze a legnagyobb frakció az edinburghi törvényhozásban, és a párt - jóllehet nem szerzett abszolút többséget - újból kormányt alakíthatott.

A függetlenséget pártoló erők azonban a tavaszi választáson együttesen még nagyobb többséghez jutottak a skót parlamentben, mint legutóbb, mivel az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszakban, és a zöldpárt jelentősen növelte képviselői mandátumai számát.

Keddi parlamenti beszámolójában a skót miniszterelnök kijelentette: a skóciai közigazgatási szolgálat újból hozzákezd a részletes függetlenségi program kidolgozásához, hogy a választók minden szükséges információ birtokában dönthessenek.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azonban már többször is határozottan elvetette az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírását.

Johnson azzal érvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.

A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra szavazott.

Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból.

A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×