eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Florin Citu román miniszterelnök-jelölt a választások nyomán megalakult új, jobbközép koalíciós kormányról tartandó szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2020. december 23-án.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Koalíciós válság Romániában

A román költségvetésre támaszkodó nagyszabású fejlesztési programot Florin Citu miniszterelnök sürgősségi kormányrendelettel próbálta elfogadtatni szerdán.

Az Anghel Salignyról elnevezett 50 milliárd lejes keretösszegű (3500 milliárd forint) fejlesztési program keretében - a tervezet szerint - a helyi önkormányzatok számára nyújtana támogatást a kormány a víz-, gáz-, és szennyvíz hálózataik kiépítésére vagy fejlesztésére, és közútjaik javítására. A programot koalíciós megegyezés nélkül a napirendet kiegészítve próbálta a szerda délelőtti kormányülésen elfogadtatni a miniszterelnök. Ekkor azonban a koalíció második erejének számító USR PLUS pártszövetség ellenállása miatt ez nem sikerült, és fel kellett függeszteni a kormányülést.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) összeolvadása nyomán létrejött USR PLUS szövetség korábban egy - a bírákkal és ügyészekkel kapcsolatos - másik kényes ügy általa javasolt megoldásához kötötte a fejlesztési program elfogadását. A pártszövetség a szerda reggeli kormányülés után azzal magyarázta a Saligny fejlesztési programmal szembeni ellenkezését, hogy a pártszövetséget képviselő Stelian Ion igazságügy-miniszter a kormányrendelet-tervezetnek csak egy másolatát kapta meg, így nem láttamozhatta a dokumentumot.

A délelőtti felfüggesztett kormányülés után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott Florin Citu miniszterelnök újabb kormányülést hívott össze szerda estére, és biztosította a közvéleményt, hogy a fejlesztési programot még szerdán elfogadja a kabinet. Egy órával a kormányülés kitűzött időpontja előtt azonban az USR PLUS szövetség bejelentette, hogy miniszterei nem vesznek részt a kormányülésen. A pártszövetség egyben kezdeményezte a koalíciós pártok elnökeiből álló tanács csütörtöki összehívását.

Az esti kormányülésre csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) miniszterei gyűltek össze a kormánypalotába. Az USR PLUS miniszterei által vezetett tárcáktól a miniszterelnök hívására a PNL által jelölt államtitkárok jelentek meg. A kormány végül nem döntött az Anghel Saligny fejlesztési program elindításáról. A döntést egy későbbi időpontra halasztotta.

A meghiúsult kormányülés után Florin Citu miniszterelnök bejelentette, hogy Stelian Ion igazságügy-miniszter leváltását kezdeményezte, és az erre vonatkozó kérést elküldte Klaus Iohannis államfőnek.

"Nem fogadok el Románia kormányában olyan minisztereket, akik szembefordulnak Románia modernizálásával" - jelentette ki rövid televíziós nyilatkozatában a kormányfő.

Dan Barna minszterelnök-helyettes, az USR PLUS társelnöke az egyik közösségi portálon reagált az igazságügy-miniszter leváltására. Úgy vélte: a miniszterelnök cinikusan és rosszindulatúan becsapja a választókat, ezért Florin Citunak mennie kell a kormány éléről. Az USR PLUS másik társelnöke Dacian Ciolos szintén egy közösségi portálon úgy vélekedett, hogy ez már nem egy koalíciós kormány.

Klaus Iohannis a két szerdai kormányülés közötti televíziós beszédében felelősségükre figyelmeztette a politikusokat. "Kiegyensúlyozottságra, megfontoltságra és a párbeszédre való nyitottságra szólítom fel a teljes politikai osztályt, a parlament és a kormány tagjait" - fogalmazott az államfő. Hozzátette: egyetlen politikai vezetőnek sem kellene elfelejtenie, hogy a hatalmat az ország polgárai érdekében kell gyakorolni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×