eur:
413.96
usd:
396.58
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Katonai repülőgép száll fel a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről 2021. augusztus 23-án. Az afgán főváros a kormány hatalmát megdöntő iszlamista tálibok kezén van, ez alól a repülőtér az egyetlen kivétel, a kabuli légi kikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
Nyitókép: MTI/EPA

Terrortámadás közvetlen veszélye - "mindenki hagyja el a kabuli repteret"

Az Egyesült Államok hivatalai nem mondták meg, miért kell távozni, de brit és ausztrál közlésből ez kiderül.

Figyelmeztetést adott ki szerdán az Egyesült Államok nagykövetsége Afganisztánban, hogy az amerikai állampolgárok kerüljék el a kabuli Hamid Karzai repülőteret.

A légikikötőből működő diplomáciai képviselet felszólította a repülőtér Abbey, illetve keleti és északi kapujánál várakozó amerikai állampolgárokat, hogy haladéktalanul hagyják el a bejáratok térségét.

A nagykövetség honlapján megjelent üzenet azonban nem adott indoklást, mindössze azt javasolta az amerikaiaknak, hogy legyenek résen, különösen a nagyobb tömegekben.

A brit és az ausztrál külügyminisztérium szintén figyelmeztetést adott ki saját állampolgárai számára terrorcselekmények veszélyére hivatkozva. "Amennyiben a repülőtér közelében tartózkodnak, menjenek biztonságos helyre és várjanak további utasításra" - olvasható a brit tárca honlapján.

A NATO egyik névtelenséget kérő diplomatája a figyelmeztetésekkel összefüggésben közölte, hogy a tálibok ígéretet tettek a biztonság fenntartására a repülőtér körül, ugyanakkor az Iszlám Állam szélsőségesei jelentette közvetlen fenyegetést sem lehet figyelmen kívül hagyni.

"A nyugati erők semmilyen körülmények között sem akarnak olyan helyzetbe kerülni, hogy támadásra vagy védekezésre kényszerüljenek bárki ellen Afganisztánban. A feladatunk szavatolni, hogy az evakuálás befejeződjön augusztus 31-vel" - mondta a NATO-diplomata.

A tálibok időközben megerősítették, hogy védelmet nyújtanak a légikikötő előtt gyülekező civileknek, ugyanakkor közölték, hogy a külföldi csapatoknak a hónap végén lejáró határidőig be kell fejezniük a kimenekítéseket.

"Őreink szintén életüket kockáztatják a kabuli repülőtérnél, rájuk is fenyegetést jelent az Iszlám Állam" - emelte ki a tálibok egyik tisztségviselője.

Nemrég Joe Biden amerikai elnök és más tisztségviselők is arra figyelmeztettek, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet merényletre készülhet a repülőtér térségében. A légikikötőnél ugyanis tömegek tolonganak annak reményében, hogy egy evakuációs repülőjárattal elhagyhatják Afganisztánt.

Mindazonáltal az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) szerdán este ismertetett jelentésében többnyire nyugodtnak minősítette a biztonsági helyzetet Afganisztán régióinak túlnyomó többségében a radikális iszlamista tálibok hatalomátvétele után.

Az OCHA szerint az ország déli részén továbbra is áldozatokat követelnek az útszéleken elrejtett robbanószerkezetek, illetve többen megsérültek a tartományi székhelyeken, amikor a szélsőségesek örömükben a levegőbe lövöldöztek.

Az északkeleti Baglán tartomány Puli-Hiszár, Dih Szalah és Bano körzeteiben összecsapások törtek ki a tálibok és helyi milíciák között. A The New York Times amerikai lap úgy tudja, ezeket a tálibok házkutatási akciói váltották ki. Kabulból és a fővárostól északkeletre fekvő Pandzssir tartományból több biztonsági incidensről és erőszakcselekményről érkezett jelentés. Pandzssir egyébként az egyetlen tartomány, amelyet nem foglaltak el a tálibok.

A keleti Dzsalálábádban két civil életét vesztette és hatan megsebesültek a nemzeti ünnep alkalmából tartott tüntetésen. Helyi újságírók szerint a tálibok tüzet nyitottak a tömegre.

Az OCHA szerint szombaton fegyveres összecsapások voltak a kelet-afganisztáni Lagmán tartomány Alingar nevű körzetében a tálibok és az Iszlám Állam dzsihadistái között.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×