Julie Fischert voltaképpen még Donald Trump nevezte ki 2020-ban fehéroroszországi amerikai nagykövetnek, amit az amerikai Szenátus decemberben hagyott jóvá, de beutazni már nem tudott, mert érkezését – jóllehet, akkor még az akkreditáló készség látszólag adott volt Minszkben – fehérorosz részről különböző ürügyekkel blokkolták.

Megfigyeők megjegyzik, hogy ebben az időszakban már mindennaposak voltak Fehéroroszországban az előző évi elnökválasztás nyomán burjánzó spontán tüntetések, demonstrációk, polgári mozgalmak, amelyek mögött a Lukasenka-rezsim nem kis részt „amerikai felbújtást” vélelmezett.

A mostani döntést a fehérorosz külügyminisztérium szóvivője, Anatolij Glatz jelentette be, hivatkozással az előző napokban elhatározott amerikai, kanadai és brit összehangolt szankciós intézkedésre Fehéroroszország ellen, amit a szóvivő „nyilvánvalóan ellenséges akcióként” minősített, és aminek fényében úgymond Mionszkben nem tartották tovább támogathatónak az új amerikai nagykövet akkreditációjának fenntartását.

Glazt egyúttal közölte, hogy

Fehéroroszország „elvesztette bizalmát a jelenlegi amerikai kormányban”,

és ennek fényében, valamint azt látva, hogy az Egyesült Államok minden területen csökkenti gazdasági és egyébb kapcsolatait Fehéroszországgal, ezért úgymond nagyobb létszámú minszki amerikai képviselet fenntartását nem tartják indokoltnak.

Az új helyzetben a fehérorosz kormány felszólatotta Washingtont, hogy szeptembertől legfeljebb öt fős képviseletet tartson csak fenn Minszkben, bár még ezeknél is kérdéses, hogy „mit tudnak majd csinálni”, érdemi együttműködési terület nem létezvén a két ország között – tette hozzá a külügyminisztérium szóvivője.

A fehérorosz külkapcsolatokban amúgy nem csak az amerikai reláció romlott meg látványosan, hanem néhány hét után láthatóan átértékelődik Minszknek az Irakhoz fűződő viszonya is.

A fehérorosz területről litván, lett és újabban lengyel határon feltűnő migránsok egy jelentős része az elmúlt hetekben Bagdadból érkezett, miután a fehérorosz hatóságok a közelmúltban egy váratlan gesztussal nem csak lehetővé tették, de kifejezetten ösztönözni kezdték a korábban egyáltalán nem létezett közvetlen légiforgalmat az iraki és a fehérorosz főváros között.

Ezzel párhuzamosan törökországi székhelyű „utazási irodák” könnyű Nyugatra jutást kezdtek ígérni Fehéroroszországon keresztül a helyi lakosság körében. Egyes járatokon például 750 dollárért vállalták egy négy fős család kiutazásának a megszervezését. Az elmúlt hetekben összességében sok száz, ezen az útvonalon érkezett iraki menekült tűnt fel kezdetben a fehérorosz-litván határon,

többségük ma már litvániai ideiglenes táborban várja a jó eséllyel elutasító döntés sorsukról.

Ezen a ponton azonban az európai uniós külügyi szolgálat már közbelépet, és felvette a kapcsolatot az iraki külügyminisztériummal, miközben Charles Michel európai tanácsi elnök a bagdadi kormány vzeetőivel egyeztetett.

Tisztázták, hogy a fehérorosz területen keresztül történő közvetítés bármilyen tényleges EU-tagállambeli felhatalmazás nélkül történt, és a Minszkbe érkezők elsöprő többsége nagy vaószínűséggel nem fog EU-területen tartózkodási engedélyt – még kevésbé „menedéket” – kapni, miért is jó eéllyel senki földjére szorulnak valahol Fehéroroszországban.

A vonatkozó tárgyalások részletei az ügy természetéből adódóan nem ismertek, de szakértők éppen úgy nem zárják bizonyos „EU-ösztönzők” bevetését, mint a burkolt fenyegetés lehetősége (például vízumkorlátozások felvetésével) sem teljesen lehetetlen.

A következmény mindenesetre az lett, hogy múlt hét végén Irak leállította a minszki légijáratokat, sőt, a legrissebb hírek már arról tudósítottak, hogy

a bagdadi hatóság immár a fehérorosz területen rekedt irakiak hazaszállítására kezdett különjáratokat indítani.

Mindez megfigyelők szerint értelmeszerűen egyútal lehűtötte a néhány hete váratlanul felmelegített fehérorosz-iraki együttműködést is.

Csütörtökön a Reuters tudósítója amúgy megszólaltatott néhány – történetesen immár a lett határhoz érkezett – iraki kurd menedékkérőt, akik elmondták, hogy Minszkbe érkezés után több napot ottani szállodában töltöttek, mielőtt tovább kísérték őket a lett határhoz.

A minszkben töltött napokról sok részletet nem árultak el, de az megfigyelőknek feltűnt, hogy a határ közeléből volt, aki olyan angol nyelvű szöveget juttatott el lett területre, hogy engedjék be őket, mert Lettországban szeretnéne élni, de most hideg van és gyerekeik ellátásra szorulnak. Az egyik sajtójelentés ennek kapcsán idézett egy lett hatérvédelmi illetékest, aki megjegyezte, hogy

sohasem gondolta volna, hogy az iraki kurdok körében olyen jól ismert Lettország,

hogy közvetlenül Irakból még odautazni is készek voltak miatta.