Tálas Péter a Fehéroroszország irányából érkező bevándorlókkal kapcsolatban kiemelte, a keleti útvonal egy ritkán használt útvonal, a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) adatai szerint 2009 óta 14 300-an érkeztek Európába azon a területen keresztül, miközben a kelet-mediterrán útvonalon másfél millióan, a nyugat-balkáni útvonalon pedig nagyjából egymillióan. Vagyis, amikor arról beszél az Európai Unió, hogy oda kell figyelni, az arra értendő, hogy szemben az ilyenkor szokásos 170-190 emberrel, július elején 1400 ember lépett át Litvánia területére, aminek a fő oka az, hogy a belorusz hatóságok pénzért Minszkbe, majd a litván határra szállítják ezeket az embereket – magyarázta a szakember –, ami tehát egy tudatos politikai döntés. Szerinte mindez azért probléma, mert ilyen támogatással valóban növelhető az illegális migráció mértéke, aminek a hatására a litván hatóságok úgy döntöttek, hasonlóan Magyarországhoz, hogy kerítést fognak építeni.

Közben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok kivonulásával Afganisztán válhat az az illegális migráció egyik legneuralgikusabb pontjává. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az Ázsia szívében fekvő ország abból a szempontból okozhat problémát, hogy mindazok, akik a tálibok esetleges hatalomra kerülését követően veszélyben érzik majd magukat, megkísérelhetik a migrációt, ami óhatatlanul

növekvő nyomást jelenthet, nemcsak Európára, hanem általában azon országokra,

ahová afgánok menekülnek.

Tálas Péter emlékeztetett, a kivonulást követően a hivatalos kormánynak kellene megtartania a hatalmat, de a legtöbb elemző azt valószínűsíti, hogy erre kevés az esély, tekintve, hogy a tálibok már most is jelentős területeket és központokat foglalnak el. Ha a tálib rendszer visszaáll, a politikája és ideológiája valóban olyan fordulatot jelenthet, ami a lakosság egy részének a távozását okozhatja, óhatatlanul növelve a migrációt.