Infostart.hu
eur:
353.6
usd:
309.37
bux:
143072.29
2026. július 6. hétfő Csaba
Joe Biden amerikai elnök (j) fogadja Angela Merkel német kancellárt a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2021. július 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Angela Merkel Joe Bidennek: "kedves Joe"

Utoljára fogadta az amerikai elnök a Fehér Házban a hamarosan leköszönő német kancellárt.

Az Egyesült Államok és Németország közötti kétoldalú együttműködés erős, és az amerikai kormányzat meg van győződve arról, hogy ez a kooperáció folytatódik – mondta Joe Biden amerikai elnök, amikor a Fehér Házban fogadta Angela Merkel német kancellárt.

Az amerikai vezető úgy vélte, hogy a két ország között megbonthatatlan barátság van, amely részben Merkel erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre.

Biden utoljára fogadta Merkelt a Fehér Házban. Újfent aggodalmát fejezte ki a német kancellárnak a nagyszabású, majdnem befejezett Oroszország-Németország gázvezeték miatt, de azt mondta, egyetértettek abban: Oroszországnak nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja az energiát.

A két politikus megvitatta az Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatos nézeteltéréseket, bár láthatóan

nem jutottak előbbre a konfliktusok átbeszélésében.

Merkel nagyrészt barátságos búcsúlátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, politikai karrierje, amelynek során négy amerikai elnökkel állt kapcsolatban, a végéhez közeledik.

A német kancellár, akinek köztudottan nehéz kapcsolata volt Donald Trump korábbi elnökkel, igen oldottan beszélt Bidennel, többször is úgy hivatkozott rá, hogy

"kedves Joe".

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Merkel arra a kérésre, hogy hasonlítsa össze a Bidenhez fűződő kapcsolatát a Trumppal való viszonnyal, a német vezető diplomatikusan csak annyit mondott, minden német kancellárnak érdeke, hogy együtt dolgozzon a mindenkori amerikai elnökkel.

Az amerikai-német kapcsolatok azonban új szakaszba lépnek majd, mert Merkel, aki a szeptemberi választásokon nem pályázik újabb ciklusra, közeledik távozásához a hivatalából. Mindkét oldalon aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a két nemzet hogyan fogja kezelni az egyre komolyabb nézeteltéréseket.

Az Egyesült Államok régóta azzal érvel, hogy az Északi Áramlat 2 vezeték veszélyezteti Európa energiabiztonságát, mivel növeli a kontinens függőségét az orosz gáztól, és lehetővé teszi Oroszország számára, hogy politikai nyomást gyakoroljon a sebezhető kelet- és közép-európai országokra, különösen Ukrajnára. Biden azonban nemrégiben feloldotta a projektben részt vevő német vállalatokkal szembeni szankciókat, ami sokakat feldühített az amerikai kongresszusban.

Merkel igyekezett lekicsinyelni az ellentéteket, és hangsúlyozni, hogy az új gázvezeték kiegészíti, nem pedig kiszorítja az ukrán vezetékeket.

"A mi elképzelésünk az, és az is marad, hogy Ukrajna a földgáz tranzitországa marad, és hogy Ukrajnának ugyanúgy joga van a területi szuverenitáshoz, mint a világ bármely más országának" – mondta a kancellár.

Hozzátette, Németország készen áll arra, hogy reagáljon Moszkvának, ha Oroszország nem tartja tiszteletben Ukrajnának ezt a jogát, amely tranzitországként megilleti.

Címlapról ajánljuk
Haaland kiejtette Brazíliát, Norvégia a legjobb 8 között a foci-vb-n

Haaland kiejtette Brazíliát, Norvégia a legjobb 8 között a foci-vb-n

Erling Haaland két góljával Norvégia 2-1-re verte Brazíliát a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében. A brazilok sok helyzet mellett az első félidőben egy tizenegyest is kihagytak. A 100. percben Neymar újabb büntetőből szépített, amikor már nem volt tétje – a szupersztár világbajnokságon minden bizonnyal most utoljára lépett pályára.

Sokk az amerikai demokrata körökben: nyomul a radikális baloldal

Az Egyesült Államokban tovább erősödik a Demokrata Párt baloldali szárnya. A coloradói és két másik előválasztásokon több, a pártvezetés által támogatott politikus is vereséget szenvedett, ami az elemzők szerint azt jelzi: a New York-i szocialista polgármester, Zohran Mamdani sikere országos politikai hullámot indított el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×