Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Hûsölni kívánó fiatal ugrik a párizsi Saint-Martin-csatorna vizébe a Franciaország nagy részét uraló hõhullám idején, 2026. június 25-én.
Nyitókép: Yoan Valat

Egy európai országot megint kiüt a hőhullám

Újabb hőhullám érte el vasárnap Franciaországot, ahol a hőségriasztás alá került déli megyékben a hőmérséklet ismét elérheti a 40 Celsius-fokot néhány nappal a történelmi hőhullám után.

A francia meteorológiai szolgálat, a Météo-France vasárnap déltől kiterjesztette a figyelmeztetést Ardeche, Aude, Drôme, Gard és Vaucluse megyére, míg Hérault és Pyrénées-Orientales megyében már szombaton megérkezett az újabb kánikula.

A meteorológusok előrejelzése szerint az újabb hőhullám vasárnap délutánra eléri a délnyugati országrészt, ahol jelentősen megemelkedik a hőmérséklet, s 35 és 37 fok közötti csúcsértékekre lehet számítani, de egyes helyeken akár 38-40 fokot is mérhetnek.

Hétfőtől a hőhullám északi irányú terjedését jelzi előre a Météo-France, hozzátéve, hogy a kánikula a jövő hét végéig tarthat az egész országban.

Ez a harmadik hőhullám idén Franciaországban,

a májusi után, amely rendkívüli korai időpontjával tűnt ki, és a történelmi hőhullám után, amely majdnem két hétig tartott június második felében, amikor a napi átlaghőmérsékletek rekordokat döntöttek, elsősorban az ország területén valaha mért legmelegebb éjszakai minimumhőmérsékletek következtében.

A júniusi hőhullám több ezer halálesetet okozott Európában: Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban.

A Météo-France a kánikula mellett a mediterrán térségben "az időnként erős szélre" is figyelmeztetést adott ki, amely "magas vagy nagyon magas erdőtüzek kockázatát" jelentheti. A meteorológiai szolgálat vasárnapra hét déli megyét "nagyon magas" tűzveszélyességi fokozatba sorolt.

A Pireneusokban szombat este kitört tűz vasárnap reggelre mintegy 1500 hektáron terjedt el. A hatóságok szerint a tűz terjedését vasárnap napközben sikerült megfékezni, de eloltani még nem.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×