Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Magyarország június 23-án "számos, korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé".

Emlékeztettek: az új törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amely "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást" népszerűsítik vagy jelenítik meg a 18 éven aluliak számára.

A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló döntés indoklásában az uniós bizottság mindenekelőtt leszögezte: a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Ebben az esetben azonban

Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével

- írták.

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért.

Véleménye szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.

Néhány vitatott rendelkezés sérti továbbá az e-kereskedelmi irányelvet, nevezetesen a származási ország elvét is, a törvény ugyanis tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik. Magyarország továbbá nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását, illetve nem jelentette be előre az Európai Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek és arányosak. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az alapjogi charta vonatkozó cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. Végezetül a bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

A másik ügyet érintően az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság január 19-én arra kötelezte egy LMBT-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv "a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat" jelenít meg.

Az uniós bizottság kijelentette: ilyen kötelezettség az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet.

Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, felszólító levelet küld Magyarországnak,

mert úgy véli, hogy a "hagyományos nemi szerepektől" való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország ugyanis nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépésként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.