Veszélyben vannak az Európai Unió (EU) demokratikus alapjai - írta Trócsányi László fideszes európai parlamenti képviselő, egyetemi tanár a Magyar Nemzet honlapján megjelent cikkében.

Trócsányi László felidézte, a minap mintegy harminc német alkotmányjogász a neves Frankfurter Allgemeine Zeitungban tette közzé felhívását, amelyben arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg Németországgal szemben a tavalyi döntése miatt megindított kötelezettségszegési eljárást.

Hozzátette, a német alkotmányjogászok álláspontja szerint, ha az Európai Unió megkérdőjelezi vagy elveszi a nemzeti alkotmánybíróságoktól azt a szerződéseken alapuló jogot, hogy alkotmányos identitásuk körében, annak védelme érdekében felülvizsgálják az uniós intézkedéseket, akkor ezzel fokozatosan elvonhatnák a tagállamok át nem ruházott hatásköreit.

"Ez végül oda vezethet, hogy az európai nemzetek és polgáraik akarata ellenére egy legitimáció nélküli föderális Európai Unió jönne létre.

Vagyis ha az Európai Bizottság nem szünteti meg a kötelezettségszegési eljárást, azzal a szerződéseket, vagyis az európai jogállamiságot és demokráciát, végső soron pedig az európai integráció egységét sodorja veszélybe" - fogalmazott a politikus.

Trócsányi László szerint az EU intézményei gyakran hangoztatják és szinte magától értetődőnek veszik az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogokkal szemben. Ezt az elsőbbséget még a tagállamok alkotmányaival szemben is igazoltnak gondolják. "Az igazság azonban az, hogy az uniós jog alapja nem egyfajta deus ex machinaként érkezett Európába, hanem a tagállamok közös akaratának eredményeként és egyetértéséhez igazodóan jött létre" - írta.

Hozzátette, hogy elsőbbségét pedig nem a tagállamok, hanem az Európai Bíróság mondta ki még az 1960-as években a saját helyzetének, hatalmának erősítése, illetve a "lopakodó" hatáskörgyakorlás lehetővé tétele érdekében. Ha ugyanis az uniós jogot feltétlen elsőbbség illeti meg, akkor a nemzeti bíróságoknak szó nélkül mindenben követniük kellene az Európai Bíróságot, amelynek eredményeként a nemzeti bíróságok végső soron kicsi luxembourgi bíróságokká válnának Európa-szerte - hívta fel a figyelmet.

Trócsányi László szerint az a felfogás azonban nem tükrözi a tagállamok akaratát: Európa egyetértésre és együttműködésre, nem uralkodásra épül. Másfelől pedig, amint az az elmúlt évtizedek során bebizonyosodott, az Európai Bíróság nem tudja garantálni sem az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátozottságát, sem a szubszidiaritás elvének érvényesülését, sem pedig a tagállamok alkotmányos identitásának tiszteletben tartását - emelte ki.

Hangsúlyozta, az európai integrációért viselt közös felelősség azt kívánja meg, hogy a jogrendszerek közötti kollíziók feloldása kizárólag kölcsönös, egymás hatásköreinek tiszteletén alapuló párbeszéd keretei között történjék. Valamennyi tagállam sikeres Európában érdekelt, de nem olyanban, amely uralkodik rajta. Az európai jogközösség záloga ezért az Európai Bíróság és a tagállami alkotmány- vagy felsőbíróságok egymás, egymás hatáskörei és egymás érvelései iránt tanúsított kölcsönös tisztelete - írta.

Míg tehát a luxembourgi bíróság hitelesen értelmezi a szerződéseket az európai jog alkalmazása során, addig a tagállamok alkotmányos rendszereinek védelme terén toleranciát és önmegtartóztatást kell tanúsítania. Ezt az egyensúlyt borítja fel a német alkotmányjogászok által kifogásolt kötelezettségszegési eljárás, amely az alkotmányos identitás védelmében hozott alkotmánybírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezi az Európai Bíróságnál - emelte ki a politikus.

"Az alkotmányos identitás ugyanakkor olyan tabu az Európai Bíróságnak, ahol az integráció hullámainak meg kell törniük.

Ez jelenti a végső biztosítékát annak, hogy az európai jogközösségben ne nyerhessenek teret hegemonista törekvések, és továbbra is érvényesüljön az egység a sokféleségben jelmondata. Európa megőrzése így identitásunk védelmén múlik. A német jogászprofesszorok nyílt levele fontos üzenet Európa hasonlóan gondolkodó jogászainak" - fogalmazott Trócsányi László.