Infostart.hu
eur:
353.88
usd:
309.49
bux:
0
2026. július 7. kedd Apollónia
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértői védőruházatot viselnek Hupej tartomány állategészségügyi hivatalának vuhani épületében 2021. február  2-án. Vuhan, a közép-kínai Hupej tartomány székvárosa a világjárvány legelső, ismert gócpontja. Maria Van Kerkhove, a WHO Covid-19 kérdésekben illetékes egyik vezetőjének közleménye szerint a küldöttség tagjai eredményesnek tartják az eddigi megbeszéléseket kínai partnereikkel.
Nyitókép: MTI/AP

A diplomáciai háború miatt sosem fog kiderülni a vírus eredete?

A WHO is elismerte: nincs megfelelő jogköre ahhoz, hogy Kínát együttműködésre bírja, mert egyetlen eszköze a rábeszélés.

Tudósok szerint az Egyesült Államok és Kína között éleződő feszültség kihatással lesz a SARS-CoV-2 koronavírus eredetét vizsgáló kutatásokra is, többen új, az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) független vizsgálóbizottság felállítását sürgetik, arra hivatkozva, hogy a szervezet nem alkalmas erre a feladatra – derül ki az AP amerikai hírügynökség elemzéséből.

Richard Ebright, a Rutgers Egyetem molekuláris biológusa komédiának nevezte a világszervezet szakértőinek év elején a közép-kínai Vuhanban tett látogatását. Hozzátette: a kérdés, vajon a vírus állatról terjedt emberre vagy pedig a vuhani laboratóriumból szabadult el, politikai vetülettel is bír, ezért túlmegy a WHO szakértőinek hatáskörén.

Jamie Metzl, a WHO tanácsadói testületének egyik tagja több kollégájával együtt azt javasolta, hogy

a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) állítson fel alternatív vizsgálóbizottságot a vírus eredetét illetően.

Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem egyik közgazdásza hangsúlyozta: nem lehet teljes mértékben kizárni Washington felelősségét sem, ha bebizonyosodna a laboratóriumi eredet teóriája. Rámutatott arra, hogy a Vuhanban zajló, állatok közt terjedő, járványokat is kiváltható vírusokat célzó kutatásokat ugyanis részben az Egyesült Államok is finanszírozta.

Június elején Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója elmondta, a világszervezet a vizsgálatok következő szakaszán dolgozik, ám elismerte: nincs megfelelő jogköre ahhoz, hogy Kínát együttműködésre bírja, mert egyetlen eszköze a rábeszélés. Néhányan éppen emiatt úgy vélik, a WHO vizsgálatai eleve kudarcra vannak ítélve.

Lawrence Gostin, a Georgetown Egyetem WHO-val együttműködő egészségügyi és emberi jogi központjának igazgatója kijelentette, hogy a WHO-ra támaszkodva soha nem fog kiderülni, hogy honnan ered a vírus. "Kína másfél éve elzárja őket az információktól, és teljesen világos, hogy nem tudnak a dolog mélyére ásni" - szögezte le Gostin.

A vírus eredete hevesen vitatott.

A WHO szakértői februárban, Vuhanban folytatott vizsgálataik során arra a megállapításra jutottak, hogy "rendkívül valószínűtlen", hogy a koronavírus laboratóriumból szabadult el.

A laboratóriumi eredet elmélete - amely nem zárja ki egy mesterségesen létrehozott vírus gondolatát sem - nemrég ismét bekerült a köztudatba, miután Joe Biden amerikai elnök májusban utasította az amerikai hírszerzést, kettőzze meg erőfeszítéseit a járvány eredetének feltárására, beleértve azt lehetőséget, hogy a kórokozó SARS-CoV-2-vírus egy kínai laboratóriumból kerülhetett ki.

A Covid-19 legközelebbi genetikai rokonát egy 2012-es járvány nyomán fedezték fel a délnyugat-kínai Modzsiang bányájában dolgozó munkásoknál, akik denevérürüléket takarítottak a területen, s ezt követően influenzaszerű tünetekkel többen közülük kórházba kerültek. Tavaly azonban a kínai hatóságok lezárták a bányát, és elkobozták a kutatók által összegyűjtött mintákat, a helyieknek pedig megtiltották, hogy szóba álljanak az odalátogató újságírókkal.

Jóllehet korábban úgy tűnt, Kína őszintén igyekszik kideríteni a koronavírus eredetét, 2020 elején, amikor a vírus külföldre is kijutott, visszavonulót fújt, és elzárkózott a kérdésektől. Az AP amerikai hírügynökség decemberi vizsgálata kiderítette azt is, hogy a kínai vezetés cenzúrázza a Covid-19-cel kapcsolatos, kínai tudósok által készített tudományos publikációkat, amelyeket közzététel előtt a központi kormányzathoz kell elküldeni.

Címlapról ajánljuk

Megfelel-e a jogállamiság követelményeinek - Sulyok Tamás dokumentuma nyilvánosságra került

Közzétette a köztársasági elnök a Velencei Bizottságnak küldött beadványát hétfőn. A Sándor-palota a honlapján olvasható 22 oldalas angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszüntetné a köztársasági elnök megbízatását, és jogszerű-e egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten az ő megbízatásának megszüntetésére irányul.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×