Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök (elöl, b), Reuven Rivlin izraeli államfő (elöl, k) és Jair Lapid izraeli külügyminiszter (elöl, j) fényképezésen vesznek részt az új kormány tagjaival a jeruzsálemi elnöki rezidencián 2021. június 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Maya Alleruzzo

Megtette első nagy lépését az új izraeli kormánykoalíció

Számára fontos törvényjavaslatok megszavazásával sikeresen vizsgázott az új izraeli kormánykoalíció az izraeli parlamentben, a kneszetben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Viharos, 15 órán át tartó ülésezés után több, a kormánykoalíciónak fontos törvényjavaslatot szavazott meg a parlament éjjel, miközben a képviselők számára "kijárási tilalmat" rendeltek el a kneszet jeruzsálemi épületében, mert a mindössze 1-2 fős többséggel rendelkező koalíciónak szüksége volt minden képviselőre a szintén teljes számban felsorakozó, Benjámin Netanjahu vezette ellenzékkel szemben.

Az egyik új törvény a frakció egyharmada helyett már négy képviselő számára engedélyezi, hogy együtt, szankciók és büntetések nélkül saját frakciót alakíthassanak, és kiváljanak abból a pártból, amely a kneszetbe segítette őket.

A Likud-törvénynek is nevezett szabályozás célja, hogy az ellenzéki, jobboldali Likud pártból esetleg kilépő politikusok csatlakozhassanak a jelenlegi koalícióhoz,

és ezzel növeljék a kormány stabilitását.

A koalíciónak sikerült többséget szereznie a "norvég törvény" kiterjesztésében is, amely ezentúl az eddiginél több, miniszterré vált képviselő "helyettesítését" teszi lehetővé, vagyis a pártok listájának további tagjai léphetnek be helyettük a törvényhozásba, és így a parlamenti munka elhagyásával jobban miniszteri feladataiknak szentelhetik idejüket, miközben a pártok újabb politikusai kerülhetnek be a kneszetbe.

Emellett azt is megszavazták, hogy a héber ünnepek ne számítsanak bele a költségvetés elfogadására rendelkezésre álló száz napba, ami hosszabb időt, nagyobb mozgásteret biztosít a Bennett-Lapid-kormánynak legfontosabb erőpróbájukhoz, a büdzsé elkészítéséhez.

Ugyanakkor nem sikerült előrelépést elérniük, vagyis többséget szerezniük az egy hét múlva érvényét vesztő "állampolgári törvény" megújításához, és ezért egyelőre talonba tették az indítványt a katonai rádió kedd reggeli jelentése szerint.

Ez a törvény biztonsági okokra hivatkozva megtagadja az izraeli állampolgárságot az izraeli arabokkal házasságot kötő palesztinoktól, akik általában Ciszjordániából vagy a Gázai övezetből költöztek az 1967-es izraeli határokon belüli Izraelbe.

A Likud az elmúlt két évtizedben támogatta ezt a törvényt, de jelenleg, ellenzékben nem hajlandó megszavazni meghosszabbítását, hogy ezzel is felhívja a figyelmet arra, hogy a koalíció arab pártok segítségével szerzi meg többségét a kneszetben.

Az új kormánykoalíció képviselői kompromisszumra jutottak a ciszjordániai telepestanács közlése szerint a két hónappal ezelőtt Ciszjordániában felállított, Eviatar nevű, mintegy ötven épületet jelentő új, törvénytelen telepesfalu ügyében. A telep lakói elköltöznek, de az épületeket nem bontják le, hanem az izraeli hadsereg időlegesen katonai célokra átveszi, majd hat hét múlva új jesivát, vallási iskolát hoznak létre bennük.

Eközben a hatóságok megvizsgálják az elfoglalt föld jogi helyzetét. Ha kiderül, hogy nem állt palesztinok magántulajdonában, akkor jóváhagyják a telepesek visszaköltözését a faluba.

A helyi médiában közölt, és az arab és baloldali pártok bírálatát kiváltó kompromisszumot sem Naftali Bennett miniszterelnök, sem az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia ügyeiért felelős Beni Ganz védelmi miniszter, sem Ajelet Saked belügyminiszter nem erősítette meg.

Címlapról ajánljuk
4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

4200 magyar rekedt az Emírségekben az iráni háború miatt, átvállalják a szállásköltségüket

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt ígérte Szijjártó Péternek, hogy minden eszközzel megvédik az ott tartózkodó mintegy 4200 magyart. Az országot több száz iráni rakéta és drón vette célba, találatok érték Dubajt és Abu-Dzabit is. Az ország és az egész régió légterei le vannak zárva. Azt kérik, mindenki „maradjon, ahol van, mert az a legbiztonságosabb”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×