A brüsszeli testület a biztosok kollégiumának szerdai ülésén véglegesíti majd javaslatát, amelynek tervezete a brüsszeli sajtóhoz is kiszivárgott.

Az elképzelés az, hogy a kiberegységhez fordulva brüsszeli forrásból vagy más tagállamoknál elérhető szaktudás segítségével

a kibertámadásnak kitett tagállamok azonnali segítséget kérhetnek

a különböző formákban jelentkező internetes bűnözők tevékenységének a semlegesítésére, az előidézett rendszerzavarok elhárítására.

Része lenne a közösségi szinten koordinált kiberelhárítási tevékenységnek, hogy közösségi platformot teremtenek a kiberbűnözéssel foglalkozó rendőri, katonai szervezeteknek, kiberbiztonsági cégeknek és ügynökségeknek tapasztalataik és erőforrásaik ad hoc megosztására.

Az egység egyúttal rendszeres jelentéseket készít majd az előzetes felmérések alapján kirajzolódó potenciális fenyegetésekről, továbbá válságkezelési terveket dolgoz ki és helyez készenlétbe.

Az egység felállításának szándéka nem új, az Európai Bizottság már 2019-ben jelezte ez irányú terveit, ám a tényleges megvalósítás a vártnál több időt vett igénybe, lévén nemzetbiztonsági kérdésekben Brüsszelnek nincs kompetenciája, és a kormányok együttműködési készsége nehezen indult be.

Az elmúlt évek megszaporodó kibertámadásai azonban láthatóan az együttűködés felé terelte az érintetteket. Sajtójelentések emlékeztetnek, hogy az elmúlt hónapokban ilyen támadásnak volt kitéve az Európai Gyógyszerügynökség, kiberkémkedés célpontjává vált a belga belügyminisztérium és most a napokban több tucat lengyel vezető politikus, Írországban és Franciaországban pedig kórházak digitális rendszere vált zsarolóvírusok túszává.

A leendő Közös Kiber Egység a már működő Európai Kiberbiztonsági Ügynökség (European Union Agency for Cypersecurity – ENISA) fennhatósága alatt kezdi majd munkáját.